2022. szeptember 25., Eufrozina Kende

Mindenki ügye

#volodimir zelenszkij #vlagyimir putyin #orosz-ukrán konfliktus

Zajlanak az orosz-ukrán béketárgyalások, közelednek az álláspontok


A folyamatos veszteségek miatt az oroszok nehezen tudják megtartani az elfoglalt területeket.

Ha nem is markánsan, de úgy tűnik, közeledik egymáshoz az orosz és az ukrán álláspont a háború lezárására törekvő béketárgyalásokon – írja a Telex.

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd napközben váratlanul derűlátóan nyilatkozott, és ismét belengette, hogy akár az ukrán NATO-tagságról is hajlandó lemondani a háború befejezése érdekében, Ihor Zsovkva, Ukrajna Elnöki Hivatalának irodavezető-helyettese pedig a Sky beszámolója szerint arról beszélt, hogy az oroszok is elkezdtek engedni a maguk követeléseiből.

Például nem követelik már az ukránoktól, hogy adják meg magukat, pedig az eddigi egyeztetéseken ez mindig központi szerepet játszott náluk. Szerinte igazi áttörést azzal lehetne elérni, ha Zelenszkij és Putyin találkoznának egymással.

Volodimir Zelenszkij szerdán is megtartotta szokásos facebookos éjszakai beszédét. Itt is elmondta, hogy a tárgyalások realisztikusabb mederbe tértek át, de még úgy látja, hogy időre van szükség, mire eljutnak egy olyan megállapodáshoz, ami Ukrajna érdekeit szolgálja – említik.

 

Az orosz katonák elfoglaltak egy mariupoli kórházat, 500 embert túszul ejtettek – írja az ukrán Donyecki régiót – tehát nem a szakadár Donyecki Népköztársaságot – vezető Pavlo Kirilenko közleménye alapján a Sky News.

 

A Pentagon magyar idő szerint kedden este is kiadta háborús helyzetjelentését, eszerint a frontokon nem volt tapasztalható nagy mozgás, az orosz csapatok egyetlen ostromlott városban sem mutattak nagy előrehaladást – igaz, az ukránok sem tudták enyhíteni a szorítást. Továbbá, semmilyen orosz biológiai- vagy vegyifegyverrel kapcsolatos aktivitást nem észleltek.

 

Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint közel 29 ezer ember hagyta el kedden Szumit és Mariupolt. Irina Verescsuk kedd esti videóbejelentésében elmondta azt is, hogy a legtöbben, 20 ezren Mariupolt hagyták el, további 8533 embert Szumiból és annak környékéről menekítettek ki, 320 pácienst és dolgozót pedig egy harkivi kórházból sikerült kimenteni.

 

Megérkezett éjjel a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökök vonata Kijevbe. A politikusok Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkoztak.

 

A látogatást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szervezte, és célja, hogy „megerősítse az egész Európai Unió egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége iránt”, és egy „széles körű támogatási csomagot nyújtson Ukrajnának és az ukránoknak”.

 

Orbán Viktor, aki magyar kormányfőként egyben 2022 júliusáig a Visegrádi Csoport elnökségét is ellátja, sajtófőnöke szerint „tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe.”

 

Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter Kossuth Lajost idézve, ‘48-ra és ’56-ra emlékeztetve szólt be Szijjártónak a magyar kormány ukrán- és oroszpolitikája miatt. Korábban a budapesti ukrán nagykövet is videót adott ki, melyben ő is Kossuthot idézte.

 

Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa ellenszavazat nélkül elfogadott egy határozatot, amivel háborús bűnössé nyilvánítják Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

 

A Fehér Ház bejelentette, továbbra is ellenzi az ukrán légtér lezárását, és

vadászgépeket sem akar adni a légierőnek.

Pedig Zelenszkij elnök kedden a kanadai parlamentben is arról beszélt, hogy a nyugati országoknak le kellene zárnia az ukrán légteret. Az amerikaiak vadászgépeket sem akarnak küldeni Ukrajnának, a Pentagon álláspontja szerint az ukrán légierő azokkal sem lenne sokkal hatékonyabb az oroszhoz képest. A kockázatfelmérés szerint ugyanakkor az oroszok könnyen értelmezhetnék ezt komoly válaszlépést igénylő cselekményként.

 

444.hu idézi a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentését, miszerint az oroszok jelenleg arra törekednek, hogy további csapatokat vezényeljen Ukrajnába, hogy megerősítse és pótolja az elesett vagy megsérült személyi állományát. E veszteségek következtében Oroszország valószínűleg nehezen tud támadó műveleteket végrehajtani a tartós ukrán ellenállással szemben.

 

A folyamatos emberveszteség miatt az oroszok nehezen tudják megtartani a már elfoglalt területeket is.

Oroszország jelenleg távolról csoportosít át katonákat, többek között a Keleti Katonai Körzetből, a Csendes-óceáni flottából és Örményországból. Emellett egyre inkább akarnak bevonni erősítést nem hagyományos forrásokból is, azaz magánhadseregek tagjait, szíreket és egyéb zsoldosokat.

 

Az oroszok feltehetően arra használnák ezeket a haderőket, hogy biztosítsák a már megszerzett területeket, míg a felszabaduló katonai erőt ismét támadásokba tudnák átcsoportosítani.

 

(Via ugytudjuk.hu)

 

 

Címlapfotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló