Állategészségügyi krízis Magyarországon: exporttilalom és újabb járványok

A magyar állategészségügy rendkívüli nyomás alatt működik, és a gazdákat is egyre nagyobb terhek sújtják a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírus miatt bevezetett három hónapos exporttilalom miatt. Rusvai Miklós virológus azonban nyugtatóan hangsúlyozza: a hazai fogyasztóknak nem kell tartaniuk attól, hogy fertőzött hús kerülne az asztalukra, mivel a fertőzött állományokat teljes egészében kiirtják, írta meg az economx.hu.

Újabb járványok Győr-Moson-Sopron megyében

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét két Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarha-telepen. Darnózseli és Dunakiliti településeken április 1-jén azonosították a jellemző tüneteket, és a fertőzöttséget másnap reggel laboreredmények is alátámasztották. A helyi járványvédelmi szakemberek azóta megkezdték a szükséges intézkedéseket.

„Régen nem volt ilyen súlyos helyzet”

– Nagyon komoly a helyzet Magyarországon, az állategészségügyi rendszer és a hatósági állatorvosi hálózat rég nem került ilyen nagy nyomás alá – mondta Rusvai Miklós. – Sajnos egyelőre nem látni a végét a problémának, hiszen szerdán újabb két fertőzött telepről érkezett bejelentés.

A szakértő elmagyarázta, hogy minden új fertőzés esetén újraindul egy három hónapos exporttilalom, és ez nemcsak Magyarországra, hanem az egész régióra vonatkozik, így Szlovákiára és Csehországra is. – Szlovákiában különösen súlyos a helyzet, ott már öt fertőzött telepet regisztráltak. A régió járványügyileg egységként kezelendő, tehát ha ott terjed a vírus, akkor nálunk is fennáll a veszély – tette hozzá.

Szigorú határintézkedések

Amíg a járvány nem szűnik meg a térségben, addig exportkorlátozások maradnak érvényben. Ez magyarázza, hogy például Csehország és Ausztria katonai segítséggel fertőtleníti a határátkelőknél a járműveket.

Az emberre is átterjedhet, de enyhe lefolyású

Bár a ragadós száj- és körömfájás vírus megfertőzhet embereket is, a tünetek általában enyhébbek, mint az érzékeny állatfajoknál (pl. szarvasmarha, sertés, juh). – Főleg olyan szakmákban dolgozók vannak kitéve a veszélynek, akik nagy vírustöménnyel érintkeznek, például laboratóriumi dolgozók, húsipari munkások vagy vakcinagyártásban résztvevők – magyarázta Rusvai.

Az embereknél a fertőzés tünetei lehetnek kézen és a száj környékén megjelenő hólyagok, enyhe láz, de a betegség nem vezet súlyos szövődményekhez, és gyorsan gyógyul. Ezzel szemben az érzékeny állatoknál gyakran halálos kimenetelű lehet.

Mi lesz, ha nem tudják megállítani a vírust?

Mint minden vírus, ez is gyorsan terjed, így létfontosságú, hogy lezárással, vakcinázással védjék meg a szomszédos állatállományokat a fertőzéstől. Ezért van, hogy az újonnan fertőződött két telep köré 10 kilométer sugarú megfigyelési zónát állítottak fel, ezen belül pedig az összes fogékony állatot összeírják – ezekből az állományokból mintát is vesznek, hogy kizárják a vírust.

Amennyiben azonban a legrosszabb forgatókönyvvel kell szembesülnünk, azaz nem sikerül megfékezni a vírus terjedését, gazdaságról gazdaságra kell menni, és felszámolni az összes érintett állatállományt, ami azt is jelentheti, hogy a teljes magyar hasított körmű állatfajt el kell pusztítani

– mondta Rusvai Miklós.

Indexkép: freepik