Megérkezett az idei első hó
Ha teljesen megsemmisíteni nem is tudta, vagy akarta, számos ponton elmarasztalta a köznevelési törvény 2019-es módosítását az Alkotmánybíróság (AB), amely egyúttal júniusig szabott határidőt a kormánytöbbségnek arra, hogy javítsa ki az alaptörvény-ellenességeket – számolt be a Telex.
A portál felidézi, hogy több ellenzéki képviselő fordult az AB-hez a törvénymódosítás miatt. Bár kifogásaik nagy részét ugyan elutasította az a testület, a pénteken közzétett döntés szerint azt azonban elfogadta, hogy a négyéves kortól való, és felmentési lehetőség nélküli, kötelező óvodába járatás sérti a szülők neveléshez való jogát.
Azt ugyanis az AB szerint az állam csak akkor korlátozhatja a gyerek javára, ha a szülő és a gyerek érdeke ellentétbe kerül. Mivel a testület szerint előfordulhatnak olyan egyedi élethelyzetek 4-5 éves korban, amelyek a gyermek családi környezetben történő nevelést indokolják, ennek tiltása pedig nem szolgál "alapvető jogot vagy alkotmányos értéket". Ezért ezt a pontot az AB 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette (azért csak akkortól, hogy a jogalkotó addig új, az alaptörvényt nem sértő szabályt alkosson).
Szintén nagy vitákat váltott ki, és az ellenzék mellett számos civil szervezet is kifogásolta, hogy a kormánypártok úgy változtatták meg a köznevelési törvényt, hogy az alapján a 6. évüket betöltött gyerekek esetében csak egy állami hatóság engedélyezheti az óvodában maradást – akár az egyéni helyzetet ismerő óvónők és más, helyi szakemberek, illetve a szülők véleményével szemben is. Ezt az AB nem találta ugyan Alaptörvény-ellenesnek, de megállapított egy alkotmányos mulasztást: a jogalkotó nem teremtette meg annak garanciáit, hogy az óvoda javaslata alapján, vagy más, alkalmas módon abban az esetben is lehetségessé váljon a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermek iskolakezdésének elhalasztása, ha a szülő a megfelelő kérelem előterjesztését elmulasztja. Így az AB nem látott kellő garanciát arra, hogy ne kerüljenek iskolába azok az iskolaéretlen gyermekek, akik esetében a halasztásra vonatkozó kérelem előterjesztését a szülők elmulasztották vagy nem megfelelően terjesztették elő.
Hangsúlyozták: a gyermekeknek alkotmányos joguk van arra, hogy tanulmányaikat iskolaéretten kezdjék meg, de ennek időpontja a gyermekek eltérő fejlődési üteme miatt egyénenként változik, megállapításának jogszabályban rögzített objektív feltételrendszere van, a fizikai követelmények mellett pszichés és szociális készségek együttes fennállása esetén állapítható meg.
Ugyanakkor az AB szerint az iskolaérettség megállapítása elsősorban a szülő joga és kötelessége.
Az Országgyűlésnek 2021. június 30-ig pótolnia kell ezt a mulasztást is. Az AB egyúttal a bírósági úton támadott, idevágó határozatok jogorvoslati határidejét is kijavíttatná a törvényalkotóval, így a pereknek még a tanévkezdés előtt le kellene zárulniuk.
Mint a telex.hu írja, a határozathoz a jelenleg 14 tagú Alkotmánybíróság hét tagja – dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Handó Tünde, dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária – nyújtott be különvéleményt, a Fidesz által jelölt és megválasztott testület jórésze kifejezetten kifogásolta azt, hogy az AB a szülői jogok mellett foglal állást. Ennek ellenére – miután szavazategyenlőség esetén az AB-elnök dönt – a határozat ebben a formában ment át.
