A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Az elektromos roller egyre több ember mindennapi közlekedési eszköze van szó, szabályok helyett azonban egyelőre a szokások irányítják őket, írja a Népszava.
Az elektromos roller újdonság, menő dolog, ezért természetes, hogy kiemelt hír lesz az ilyen balesetekből. Valójában viszont nem történik több rolleres baleset, mint kerékpáros
– mondta Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Egyesület (JME) elnöke arra reagálva, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az e-rolleres balesetekről szóló híradások. A legtöbb e-roller-boommal érintett országhoz hasonlóan Magyarország is le van maradva a KRESZ módosításával, amelyet az e-rollerek terjedése igencsak indokolna.
A jogszabályok jelenleg nem is ismerik az elektromos roller fogalmát.
Pukler Gábor azt mondja,
ha ma valaki vesz egy akár 50-60 kilométer per órás sebességre is képes e-rollert, annak semmilyen kötelezettsége nincs sem a védőfelszerelésre, sem a felelősség-biztosításra, sem pedig a közlekedési jártasságra.
A szakember szerint a szabályozatlanságból fakadó bizonytalanság az egyik tényező, ami hátráltatja az elektromos rollerek további terjedését.
A JME elnöke úgy fogalmazott, hogy „szokások alapján használjuk“ az e-rollereket, olyanok is, akiknek nincs jogosítványuk, azt a pár alapszabályt pedig a szüleiktől vagy a környezetüktől „lesik el“. Azt írja, kívánatos lenne egy kötelező alapfokú KRESZ-oktatás mindenkinek, akár már általános iskolában, hiszen sok gyerek is használja ezeket a járműveket, pedig még jogosítványuk sem lehet. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a KRESZ ismeretének részleges vagy teljes hiánya a kerékpárral közlekedőnél is szembetűnő.
A Népszava megkeresésére a Technológiai és Ipari Minisztériumtól azt írták, hogy a közúti közlekedésben irányadó Bécsi Egyezmény sem ad egyértelmű iránymutatást. Ezért
amíg elkészül a szabályozás, addig a minisztérium szerint „a kérdéses eszközökre típusuktól függően a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazhatók”.
A továbbiakat ugyan nem részletezték válaszukban, ám vélhetően úgy érti a minisztérium, hogy a kisebb méretű és általában 25 km/h-ra képes eszközöket kerékpárként, a nagyobb és gyorsabb elektromos járműveket pedig segédmotorként érdemes a forgalomban kezelni.
A KRESZ rolleres módosításáról már tavaly született egy tervezet, ám hogy annak az elfogadása hol tart, nem árulta el a minisztérium. Annyit azonban közöltek, hogy „az említett eszközök közlekedésére vonatkozó előírásokat elkülönítve határozná meg“, vagyis önálló járműkategóriában gondolkodnak.
Azt írják, hogy ennek ellenére vannak önkormányzatok, amelyek nem várnak arra, hogy a kormány kitalálja, mi is az e-roller; saját hatáskörben próbálják valamilyen mederbe terelni főleg a bérelhető eszközök használatát. Budapesten például van olyan kerület, ahol a szerződéskötésig betiltották a bérelhető e-rollereket, így azok most már csak a helyileg kialakított szabályok betartásával működhetne. Ilyen lehet az, hogy csak 18 év felettiek bérelhetik ki az egyedi azonosítóval ellátott gépeket, amelyek például a sétálóövezetekben automatikusan le is állnak.
Természetesen ezek az intézkedések azonban nem vonatkoznak a magántulajdonú rollerekre, amelyekből a JME becslései szerint 50-70 ezer van az országban, a bérrollerek számáról viszont nincs pontos adatuk.
A Jövő Mobilitása Egyesület egyébként maga is tett javaslatokat a szabályozásra. Eszerint el kellene különíteni a legfeljebb 20-25 km/h-s sebességre képes e-rollereket a már-már robogónyi teljesítményt leadó erőgépektől. Előbbihez nem lenne szükség jogosítványra, e fölött azonban be kellene vezetni, ahogy a féklámpát és az irányjelzőt is, valamint a védőfelszerelést és a felelősségbiztosítást. Előzetesen úgy is tűnik, hogy a minisztérium szíve is errefelé húz.
Pukler Gábor szerint a KRESZ rolleres módosításai jó esetben 2023 őszén jelenhetnek meg.
(Fotók: pexels.com)
