Megérkezett az idei első hó
Az elmúlt napokban újra elárasztotta az internetet és a közösségi médiát az a téves információ, amely szerint az elektromos roller segédmotor és így ezek a szabályok vonatkoznak rá. A Jövő Mobilitása Szövetség ezért feladatának érzi, hogy összefoglalja a jelenlegi helyzetet, tisztázza a tényleges jogszabályi környezetet és a hiteles információkat adjon az elektromos rollerekkel kapcsolatban, írja a Zöldpálya.
Az elektromos rollerek ugyanis évek óta életünk és az utcakép részét képezik. Egyre több közösségi roller található a közterületeken és ugrásszerűen megnőtt a magántulajdonban lévő eszközök száma is, így egyre sürgetőbb a járművek helyzetének jogszabályi rendezése.
A legtöbb félreértés egy 2019-es belügyminisztériumi levélből indult ki, amelyben az elektromos rollerekre vonatkozóan az szerepel, hogy „külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotornak lehet megfeleltetni.”
A valóságot ezzel szemben 2020-ban a Pesti Központi Kerületi Bíróság mondta ki egy ítéletében, azaz
amíg az elektromos roller jogszabályi kategorizálása nem történik meg, addig használójával szemben sem a segédmotoros kerékpárra, sem a kerékpárra, sem a gyalogosokra vonatkozó KRESZ-szabályok alkalmazása nem lehetséges.
Magyarán a hatályos jogszabályok alapján az elektromos roller továbbra sem kategorizálható, mivel az eszközhöz egyelőre nem dolgoztak ki egységes szabályozást idehaza. Jelenleg nincs tételesen besorolva a KRESZ hatálya alá a jármű, amely jellemzői szerint leginkább a kerékpár és a segédmotoros kerékpár közé esik, írják.
Mindez azt jelenti, hogy a feltételrendszer hiányában az elektromos rollerekre hatósági szankciókat sem lehet alkalmazni.
Megemlítik, hogy egy uniós rendelet szerint a segédmotoros kerékpárok egyértelműen nyereggel ellátott eszköznek számítanak, így már csak ezért sem esnek bele alapesetben a rollerek a kategóriába.
Természetesen a közlekedésben résztvevőkre, a közlekedés biztonsága érdekében, nem csupán a KRESZ, hanem más jogszabályok is vonatkoznak, írja a Jövő Mobilitása Szövetség.
Kiemelik, hogy például ittasan ezt a járművet sem lehet vezetni.
A szabályozás hiányának ellenére persze vannak olyan kölcsönözhető vagy bérelhető, közösségi elektromos rollerek, amelyek használatára a bérbeadó cégek már most is előírnak feltételeket.
Az elektromos rollereket bizonyos helyzetekben, például balesetek során muszáj kategorizálni. Ilyen esetekben a tapasztalatok szerint az adott hatóság vagy gyalogosnak tekinti a közlekedőket, mivel az e-roller szabályozás híján nem tekinthető járműnek, vagy a belügyi iránymutatás alapján segédmotornak. A szabályozás teljes hiánya miatt ugyanis a hatóság és a bíróság eltérően vélekedhet a rollerek besorolásáról.
A cikk szerint a mindennapokban viszont ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy mi hova soroljuk magunkat, miközben rollerrel közlekedünk.
Nem nehéz belátni, hogy a legjobban akkor járunk, ha használati mintákban, helyekben, módokban inkább kerékpárként tekintünk magunkra, mintsem „segédmotorként” az autók közt közlekednénk a városi forgatagban.
Látszik, hogy nagy szükség lenne rendet tenni a káoszban, mert a fennálló helyzet sem a környezetbarát módon közlekedni akaróknak, sem a közlekedés többi szereplőjének, de a hatóságoknak és a bíróságoknak sem jó
– írja a Jövő Mobilitása Szövetség, majd hozzáteszi:
Egy jól átgondolt, előre tekintő és a városi közlekedés várható változásait szem előtt tartó, átfogó szabályozásra lenne szükség, hogy ki lehessen használni ezen eszközök zsúfolt városokra gyakorolható jótékony hatásait: kevesebb autó, jobb levegő, végeredményben pedig nagyságrendekkel csökkentett karbonlábnyom.
Szabály ugyan nem írja elő a védőfelszerelések használatát az elektromos roller esetében, de ezek viselése ugyanakkor erősen ajánlott. A sisak életet menthet, így ideális lenne, ha a leendő jogszabályban a kerékpáros szabályokkal egyezően, lakott területen kívül, esetleg ezt kiegészítve 18 év alatt általánosan is kötelezőnek tekintenék.
