Emiatt nő és nő a sor, hosszabbodik az ügyintézés.

Egy év alatt hozzávetőlegesen tízezerrel csökkent a kormányzati igazgatásban dolgozók létszáma, de a maradók is rosszul jártak – írja a Népszava.

– Méltánytalannak tartom, hogy folyton 30 százalékos béremelést emlegetett minden kormányzati megszólaló, holott nálunk volt, aki csak 8 százalékot kapott”

– számolt be egy kormányzati igazgatásban dolgozó levelében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) felhívására. A szakszervezet a március 1-jén hatályba lépett kormányzati igazgatási törvényről (Kit.), a béremelésekről és a létszámleépítésről várt véleményeket szeptember 20-ig.

Sokan panaszkodtak az ígértnél kisebb béremelésre, különösen a kormányhivatali körben. Mások attól tartanak, hogy megint hosszú évekre megfeledkezik a kormány a további bérfejlesztésről, pedig legalább az inflációt folyamatosan követni kellene. Volt, aki kiszámolta, hogy e nélkül átlagosan évi 100–150 ezer forintot buknak az alkalmazottak a mostani 3 százalékos infláció mellett.

„Helyi bérletet nem adnak, a 75 ezer forintos ruhapénzt már tavaly sem kaptuk meg, a gazdasági vezető arra hivatkozott, hogy a Kit. alapján majd olyan magasak lesznek az illetmények, hogy erre a pénzre már nem lesz szükségünk”

– írta egy vidéki kormányhivatali ügyintéző.

A munkahelyeken komoly feszültség alakult ki a gyerekeket éppen most nevelő kollégák és az idősebbek vagy gyermektelenek között. Előbbiek nemcsak pénzbeli támogatásokat kapnak, hanem hosszabb szabadságot is, míg a többiek alapszabadságát 25-ről 20 napra csökkentették. Az ebédidőt mindenkinek kivették a munkaidejéből, ami miatt legalább 15 nappal többet dolgoznak egy évben.

„Rengeteg édesanya átment részmunkaidős foglalkoztatásba, mert másképp nem ér oda a gyerekekért az óvodába, iskolába. Ezzel elvesztették a béremelés összegét”

– írta egy ügyintéző.

Hosszú időn át 70 ezren dolgoztak a minisztériumokban és háttérintézményeikben, a megyei, járási és központi kormányhivatalokban, valamint a Magyar Államkincstár valamelyik részlegénél. Január elsejével 6810 álláshelyet szüntetett meg a kormány, ebből 3400 volt betöltve. Az új törvény hatályba lépésekor további 2500 dolgozó mondott fel, a kormány pedig márciusban a járási és megyei kormányhivatalokból váratlanul újabb embereket küldött el.