A korábbi kormány által kiépített gazdasági és politikai kapcsolatrendszer felszámolását az egyik legnehezebb feladatnak tartja Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus az újrainduló Népszabadságnak adott interjújában a Tisza-kormány eddigi eredményeiről, az elszámoltatásról, az alkotmányozásról és az önkormányzati választások lehetséges időpontjáról is beszélt.

Pénteken jelenik meg a nyomtatott formában, hetilapként is újrainduló Népszabadság első száma, amelyben Ruff Bálint hosszabb interjút adott. A miniszter szerint a rendszerváltás egyik legnagyobb kihívása nem pusztán a jogszabályok és az intézmények átalakítása, hanem az előző 16 évben kialakult hatalmi és gazdasági kapcsolatrendszer felszámolása.

Ruff úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor állami pénzből hozott létre egy olyan holdudvart, amely „körbefonta és kiszipolyozta az állam testét”. Szerinte ennek a rendszernek a felszámolása jóval nehezebb feladat, mint a közjogi berendezkedés átalakítása.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az új kormány egyik legfontosabb vállalása a korábbi klientúraépítési gyakorlat megszüntetése, és annak megakadályozása, hogy a Tisza körül hasonló rendszer alakuljon ki.

„Vérrel és verejtékkel fogjuk véghez vinni, hogy a Tiszában ne legyen klientúraépítés” – jelentette ki.

A politikus az augusztus 20-i tűzijáték közbeszerzése körüli ügyekre utalva azt is kijelentette, hogy a Tiszában nincs és nem is lesz olyan „táskás ember”, akin keresztül politikai kapcsolatok révén lehetne üzleti előnyökhöz jutni.

400 milliárd forint sorsát vizsgálták a Kisfaludy-programban

Ruff Bálint szerint az elszámoltatásban a kormánynak is komoly feladatai vannak. Példaként említette, hogy nemrég fejezték be a Kisfaludy-program átvilágítását.

A miniszter állítása szerint a mintegy 400 milliárd forintos program forrásainak jelentős része Tiborcz Istvánhoz és üzleti köreihez került. Az interjúban elhangzottak alapján a kormány a korábbi támogatási rendszer működését és a pénzek felhasználását is vizsgálja.

Az államigazgatás átalakításával kapcsolatban Ruff arra figyelmeztetett, hogy 16 év után szinte mindent újra kell építeni, ami hosszadalmas folyamat lesz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a minisztériumok szakmai kérdésekben teljes önállósággal rendelkeznek.

A Tisza-kormány eddigi legfontosabb eredményének meglepő módon nem valamelyik politikai vagy gazdasági reformot, hanem a paksi fenékküszöb megépítését nevezte.

Új alkotmány és választójogi törvény készül

Az interjúban szóba került az alkotmányozási folyamat is. Ruff szerint a kormány az eddigi alkotmánymódosítások során „precíziós pengét” használt annak érdekében, hogy lebontsa az Orbán-korszak illiberális államszerkezetét, miközben elkerülje a szükségtelen jogi és intézményi bizonytalanságot.

A miniszter elmondta, hogy már megkezdődött az új választójogi törvény előkészítése is.

Ennek az önkormányzatok szempontjából különösen nagy jelentősége lehet. Ruff ugyanis arról beszélt, hogy az új önkormányzati választásokat az új alkotmány és az új választójogi törvény elkészültéhez kötnék, és nem zárta ki, hogy a következő helyhatósági választást a jelenlegi önkormányzati ciklus lejárta előtt tartsák meg.

Ez Egerben is fontos kérdés lehet, hiszen egy esetleges előrehozott választás a jelenlegi városvezetés és képviselő-testület mandátumát is érinthetné. Konkrét választási időpontról ugyanakkor egyelőre nem beszélt a miniszter.

Az energetikai kérdések között a rezsicsökkentés jövője is felmerült. Ruff szerint a jelenlegi rendszerhez csak akkor lehet érdemben hozzányúlni, ha Magyarország már megteremtette az energiaszuverenitását.

A miniszter nyilatkozatának egyik központi üzenete mindenesetre az volt, hogy a Tisza-kormány nemcsak az előző politikai rendszer lebontását, hanem egy új hatalmi klientúra kialakulásának megakadályozását is célul tűzte ki. Hogy ezt a vállalást mennyire sikerül a gyakorlatban megvalósítani, azt a következő évek kormányzati döntései és közpénzfelhasználási gyakorlata mutathatják meg.