2025 első negyedévében 0,4%-kal zsugorodott a magyar gazdaság, így a kormány által remélt 3–6%-os, illetve a költségvetésbe tervezett 3,4%-os növekedés is elérhetetlenné vált. Még a nemrég módosított, szerényebb 2,5%-os cél is veszélyben van.

Ez különösen kellemetlen annak fényében, hogy tavaly ősszel még „fantasztikus évről” és „repülőrajtról” beszéltek a kormánytagok. Azóta azonban beindult az infláció, lelassult a bérnövekedés, és gyengült az ipari teljesítmény.

A gazdaság alakulása kulcsszerepet játszhat a 2026-os választásban. Ha Magyar Pétert nem ítélik el, a Tisza Párt elindulhat a választáson, és képes lesz 106 jelöltet állítani, a küzdelem kimenetelét a gazdasági helyzet döntheti el. A jelenlegi adatok nem kedveznek a kormánynak, és egyre kevesebb ideje marad fordítani a helyzeten.

A Fidesz 2010 után új alkotmányt és választási rendszert hozott, majd gazdasági visszaeséssel kellett szembenéznie: 2012-ben recesszió jött, a reálbérek estek, a munkanélküliség nőtt, a népszerűségük csökkent. Csak 2013-ban indult meg a kilábalás, ami a 2014-es választásokra hozott számukra új lendületet. Bár akkor csak 44%-ot kaptak, a megosztott ellenzék miatt ez is kétharmadhoz volt elég.

Ezt követően kedvező gazdasági időszak segítette őket 2018-ban és 2022-ben is, ám a 2022-es válság azóta is tart. Most a helyzet hasonlít a 2013-ashoz, ám ezúttal egy egységesebb ellenzékkel állnak szemben, így a 44% már nem biztos, hogy elég lesz.

A választási eredményeket régóta meghatározza a gazdasági teljesítmény. A Fidesz különösen érzékeny erre: jó gazdasági időkben nyernek, rosszakban gyengülnek. Orbán Viktor is gyakran hangoztatja, hogy „ha munka van, minden van”.

A választások előtti osztogatások rendszerint növekedést feltételeznek, mivel a bőkezű támogatások (mint például a 2022-es ezermilliárdos csomag vagy az idei adókedvezmények) csak így tarthatók fenn. De ha a gazdaság stagnál, a költségek csak tovább növelik az államadósságot.

2024-re eredetileg 4%-os növekedést terveztek, végül csak 0,6% lett belőle. Az ipar gyengélkedett, a lakosság óvatosan költött – Orbán szerint a háziasszonyok spórolnak, Nagy Márton szerint az emberek félnek a jövőtől.

Ezek után 2025-nek mindent eldöntő évként futott neki a kormány: Orbán 3–6%-os növekedést ígért, Nagy Márton milliós átlagbérekről beszélt, és a miniszterelnök repülőrajtot vizionált. Ehelyett azonban a startnál már megtorpant a gazdaság.

indexkép: Getty Images