2021. október 27., Szabina

Mindenki ügye

#magyar honvédség #afganisztán #mentőakció

Összesen 540 embert mentettek ki Afganisztánból a magyar katonák

Barna Benedek 2021.08.26. 12:26

Minden magyar állampolgárt kihoztak, aki jelentkezett, a magyarokat segítő afgánoknak pedig közel 90 százaléka ült fel a honvédségi repülőkre.

 

Csütörtök reggel Benkő Tibor honvédelmi miniszter sajtótájékoztatón számolt be a Magyar Honvédség afganisztáni jelenlétéről, illetve a napokban zajló kimenekítési bevetésről.

 

A Portfolio beszámolója szerint a tárcavezető elmondta: augusztus 17-én kapták a kimenekítési feladatot, a katonai műveletet egy különleges műveleti egység hajtotta végre, saját képességeinkre támaszkodva. Airbus A319-es csapatszállító gépeket használtak a kimenekítéshez, az egyik ilyen gépet fel kellett szerelni harctéri mentést és sérültellátást biztosító felszerelésekkel. Augusztus 18-ára, délutánra készen álltak az eszközök és katonák a feladat végrehajtásához. 

DBZOL20210826002
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A tájékoztatón elhangzott: diplomáciai engedélyt is kellett kérni a légtérhasználathoz, ebben a külgazdasági- és külügyminisztérium nyújtott segítséget. A végrehajtásban a belügyminisztérium is segített. Üzbegisztán segített Magyarországnak egyfajta előretolt állomáshelyként, ide vitték a Kabulból kimenekített embereket, akiket civil gépekkel – a Wizzair és az üzbég légitársaság gépeivel – hoztak Magyarországra. Három gépet küldtek haza, a belügyminisztérium vette át a kimenekített személyeket.

 

Benkő Tibor közölte:

540 őt hoztak ki összesen, magyar, afgán, osztrák és amerikai állampolgárokat, köztük 57 afgán családot, 180 gyermeket. Összesen 87 százalékát sikerült elhozni azoknak az afgán állampolgároknak, akik a magyar csapatok munkáját segítették Afganisztánban, de mindenkit elhoztak, akivel kapcsolatot tudtak teremteni.

A magyar állampolgárok közül mindenkit kihozták, aki jelezte, hogy Afganisztánban van és értesítette az illetékeseket, hogy ki akar jönni.

 

A miniszter megemlítette: biztos benne, hogy vannak még olyan magyar állampolgárok az országban, akik nem akartak eljönni, hanem tovább végzik a munkájukat, de ha szükséges, biztos benne, hogy a kormány biztosítja majd mindenkinek a hazatérését.

 

A katonák hét napot töltöttek kinn, 14-szer tették meg az utat Afganisztán és Üzbegisztán között – mondta el a miniszter. Hozzátette: személyi sérülés nem történt a művelet során, viszont olyan afgán személyt hoztak el, aki korábban sérült meg, illetve kihoztak egy várandós nőt is.

 

Ruszin-Szendi Romulusz  altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka arról beszélt, hogy a honvédség történelmet írt, a közelmúltban nem történt ilyen komplex kimenekítési művelet. Az akció az Operation Shaman (azaz Sámám Hadművelet) fedőnevet viselte.

DBZOL20210826008
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A kimenekítésben különleges műveletisek, rohamlövészek, a titkosszolgálatok emberei, a légierő és tolmácsok is részt vettek. 20 órával a tárcához beérkezett parancs után készen állt a teljes egység. A formációt körülbelül 100 fő alkotta. Meg kellett szervezni az üzbegisztáni előretolt bázist, az ehhez szükséges logisztikát, biztosítást, élelmezést, szállást, külön megállapodást kellett kötni Üzbegisztánnal is a műveletről.

 

Komplikálta a műveletet, hogy a kabuli reptéren csak 30 percig maradhattak a gépek a betonon az első körben, ez később változott. A reptéren nem volt semmilyen kiszolgáló infrastruktúra, a gépeknek folyamatosan mennie kellett. Egy körben 60-70 embert tudtak kihozni az A319-esekkel. Arra is kitért a parancsnok, hogy volt olyan ásik nemzet, amelynek a gépén bombát szerelt a vécében egy kimenekített, náluk viszont szerencsére nem fordult elő ilyesmi.

 

Ruszin-Szendi Romulusz azt is elmondta, hogy a magyar katonák és a tálibok között nem történt fegyveres összetűzés, éles lőszert nem használtak a honvédek. Emellett közölte, hogy a kimenekítési műveletben részt vevő osztag parancsnokát a földet érés után azonnal előléptette.

 

A tájékoztatón elhangzott, hogy a Magyar Honvédség semmilyen eszközt, felszerelést nem hagyott Afganisztánban. Emellett felidézték, hogy Magyarország a 2003-tól 2021-ig tartó afganisztáni misszió során hét katonát veszített el, két nőt és öt férfit.

 

Azt a miniszter egyelőre nem tudta megmondani, hogy mennyibe került a mentőakció. Mint mondta, ez később lesz összegezve, egy viszonylagos számot a feladat lezárása után biztos tudnak majd közölni.

 

(Az indexfotón magyar katonák kimentendő afgán, magyar és amerikai állampolgárokat kísérnek a magyar légierő gépéhez a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren / Fotó: MTI/AP/Amerikai tengerészgyalogság/Nicholas Guevara őrvezető)

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló