A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
A miniszterelnök parlamenti évadnyitó beszédében átfogó képet igyekezett adni a Magyarországot is érintő válsághelyzetről, ám szavai sokszor ellentmondtak a valós tényeknek.
Beszéde elején Orbán Viktor (Fidesz-KDNP), miniszterelnök beismerte, hogy az áremelés Magyarországon is évtizedes csúcson van, meghaladva az Európai Uniós átlagot. Elmondása szerint ő személyesen rengeteg válságot átélt már, a 90-es évek eleji 38 százalékos inflációtól kezdve egészen a két évvel ezelőtti járvány okozta válságot.
Szerinte az energiaárak jelenlegi drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozzák. A politika a felelős, vagyis a brüsszeli szankciós döntések okozzák az energiaárak elszállását. Orbán úgy véli, hogy a szankciók nélkül megszűnne a magas infláció és az energiaárak is normális mértékre csökkennének. Véleménye szerint a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Arról nem beszélt, hogy az ő kormánya is megszavazta eddig az összes szankciót Brüsszelben.
Európában egyre több a dühös ember, meg kell mondani, hogy mi is azok vagyunk - vallott legbensőbb érzéseiről. Ezzel az olasz választásokra utalt, ahol a szélsőjobboldali koalíció nyert a tegnap tartott országgyűlési választáson. Orbán ezt úgy fordította le, hogy a dühös emberek sorra váltják le a szankciókat támogató kormányokat.
Orbán Viktor szerint szankciók bevezetése nem demokratikusan történt, mert arról a brüsszeli bürokraták döntöttek és az európai elitek. Az embereket nem kérdezte meg senkit, ezért a magyar kormány nemzeti konzultációt indít a kérdéskörről. A kormány képes biztosítani az ország energiaellátását – mondta a miniszterelnök.
Ez több lábon áll, többek között elrendelték a Mátrai erőmű újranyitását, és meghosszabbították a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítását. Ezen túl továbbra is Vlagyimir Putyinnal akarja megépíteni Paks2-öt.
A válságenyhítő intézkedésekről is beszélt a kormányfő, de kevés részletet árult el. A sok energiát használó vállalkozások megsegítésére 200 milliárd forintos programot ír ki a kormány és tervezik a gyármentő program elindítását, és ha szükséges munkahelymentő programot is. Családtámogatási rendszer további fejlesztése decemberben várható. Arra is ígéretet tett, hogy a kormány fokozni fogja a napenergia és geotermikus alapú energiaforrások elterjedését.
Beszéde végén kitért arra is, a magyar kormány reális veszélynek látja, hogy a jogállami kritériumok nem teljesítése miatt Magyarország mégsem kapja meg az uniós fejlesztési pénzeket. A miniszterelnök szavai szerint amennyiben a brüsszeli bürokraták nem adják meg a fejlesztési alapot, akkor alternatív pénzszerzési forrásokhoz kell jutni, ám ennek részleteit nem fejtette ki. Zárógondolatként elmondta, hogy ő egyértelműen az Európai Unión belül képzeli el Magyarország jövőjét.
indexfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
