Skip to main content
2025. március 27., Csütörtök, Hajnalka névnap

2025. febr. 13. Csütörtök, 11:43 | Bakos Balázs | Mindenki ügye

Nyugdíjkrízis: Így veszít el rengeteg magyar a nyugdíjából, amiről senki nem beszél

A bankautomatáknál érvényes ingyenes készpénzfelvételi korlát évtizedek óta változatlan maradása miatt a fizetések és a nyugdíjak már „túlnőttek” a 150 ezer forintos határt. Ennek következtében ezekből a jövedelmekből egyre kisebb részhez férhetünk hozzá díjmentesen. Míg az átlagnyugdíj ingyenesen felvételre kerülő része 2014-hez képest 100%-ról 64%-ra csökkent, addig az átlagfizetés esetében ez az arány 96,3%-ról 34,2%-ra esett vissza, írtam mega a pénzcentrum, amelyről a teljes cikk itt olvasható.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy az átlagos nyugdíj összege egyre jobban elmarad az átlagfizetéstől. Ennek ellenőrzése érdekében visszatekintettünk az adatokra egészen 2000-ig, és azt találtuk, hogy a nyugdíj és a kereset aránya az elmúlt 25 évben folyamatosan változott. Azonban rossz hír, hogy az utóbbi években a fizetések és a nyugdíjak közötti különbség egyre csak nő, az „olló” szétnyílik.

Nem meglepő, hogy az öregségi nyugdíj összege általában jóval alacsonyabb, mint az aktív munkaévek alatt megkeresett jövedelem. Bár a csökkenés mértéke változó, a legrosszabb esetben a nyugdíj akár 50%-kal is kevesebb lehet a nyugdíjba vonulás előtti nettó jövedelemnél. Nem véletlen tehát, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 decemberében az öregségi nyugdíj átlagösszege mindössze 234 426 forint volt, míg a nettó átlagkereset novemberben 462 200 forintot tett ki.

A nyugdíjak jövedelemhez viszonyított hátránya nem új jelenség, bár a múltban voltak olyan időszakok, amikor az átlagnyugdíjak közeledtek az átlagfizetésekhez – erre példa volt a 2000 óta eltelt negyed évszázadban. Azonban az utóbbi években ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg: az átlagnyugdíjak egyre jobban elmaradnak az átlagjövedelemtől, az „olló” tovább nyílik.

A KSH adatai alapján 2000-től kezdve elemeztük az öregségi nyugdíj összegét, de a nettó átlagkereset adatait csak 2009-től sikerült megtalálni. Ezért a 2000 és 2008 közötti időszakra becsléseket készítettünk, a 2009-2024-es nettó és bruttó fizetések közötti arányt (65,9%) alkalmazva a korábbi bruttó adatokra. Így a 2009 előtti nyugdíj/nettó bér arány csak hozzávetőleges.

A becsléseink szerint 2000-ben a havi nettó átlagkereset 57 704 forint volt, míg az öregségi nyugdíj átlaga 39 380 forintot tett ki. Ekkor egy átlagnyugdíjas az átlagfizetés 68,2%-át kapta kézhez. Ez az arány sokáig a legmagasabb volt, mivel a későbbi években a nyugdíj jövedelemhez viszonyított aránya általában csökkent. A 2000-es években 2003 volt a leggyengébb év: az akkori 90 325 forintos átlagkeresetnek a 57 847 forintos átlagnyugdíj már csak 64%-át tette ki. A helyzet a 2000-es évek második felében némileg javult, és 2007-ben érte el a csúcspontot, amikor a 81 919 forintos átlagnyugdíj a 121 811 forintos nettó átlagfizetés 67,3%-át jelentette.

Forrás: Pénzcentum