Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
"Minden olyan elhalálozást be kell jelenteni, amely az oltást követő 1 hónapon belül történt, és az oltást követő 1 hónapon belüli elhalálozás esetén a halottvizsgálatot végző orvosnak kezdeményeznie szükséges a kórboncolást, valamint az Oltást Követő Nem Kívánatos Esemény (OKNE) bejelentését" – hívta fel a kormányhivatalok figyelmét még a múlt héten a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egy 2019. január 10-én kiadott tájékoztatóra hivatkozva.
A Telex birtokába került levél szerint ez azt is jelenti, hogy mindenkin, aki elmúlt 65 éves, és az oltás követő egy hónapon belül meghalt, kötelező elvégezni a boncolást.
Ez újabb pluszterhet róhat az amúgy is a határaikat feszegető egészségügyi intézményekre és dolgozóikra – nyilatkozta a lapnak egy halottszállítással foglalkozó forrás. Orbán Viktor ugyanis a múlt heti rádióinterjújában jelentette be, hogy a regisztrált 65 év felettiek 90 százaléka már megkapta az első koronavírus elleni védőoltást.
"Hamvasztásra kizárólag a kormányhivatalok adhatnak engedélyt. Ha pedig nincs engedély, a holttest boncolásra visszakerül a kórházba, azt hűteni és tárolni kell. Ha pedig mindenkit beküldenek boncolásra, a kórházi kapacitás végleg kifullad" – hangsúlyozta a lap forrása, aki ismeri a budapesti kórházak helyzetét.
Elmondása szerint a mostani túlterheltség miatt már nem is mindenhol végeznek boncolást, csupán néhány kórház maradt, ahol azt megteszik, de számtalanszor találkozik olyan esettel, hogy az orvosok úgynevezett boncolásmellőzési engedélyeket adnak ki, mert annyira le vannak terhelve.
Nyilván tudományos szempontból jelentősége van annak, hogy mindenkit, aki az oltás után hunyt el, boncolni szeretnének, de ez a gyakorlatban garantáltan nem így lesz
– tette hozzá.
Via ugytudjuk.hu
(Az indexképen egy magyar kórház fertőzöttek fogadására kialakított intenzív osztálya – Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
