2024. november 22., Cecília

Mindenki ügye

#füzesabony #állatvédelem #állatmenhely #füzesabonyi állatvédő alapítvány

Nem bírja a terhelést az állatvédelem, Füzesabonyban sem fogadnak több kóbor kutyát

Kovács Dávid 2022.07.11. 16:02

Országszerte megteltek, kapacitáshiánnyal küzdenek a menhelyek és állatvédő alapítványok. A rájuk nehezedő terhelés miatt a Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány is kifakadt, riadót fújt. "Hevesben és Borsodban az állatok bántalmazására és szemétként való kezelésére már szavakat sem lehet találni" – írják egy indulatos, érzelmektől túlterhelt posztban.

 

"Jelenleg nem tudunk több kutyát biztonságba helyezni! Boxba sem! Sehova!" – közölte a hivatalos Facebook-oldalán közzétett, vasárnap esti bejegyzésében a Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány.
kutyak-füzesabony-fb
Fotó: Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány / Facebook
Az otthonukból kidobott kutyák, valamint a hozzájuk érkező bejelentések egyre gyarapodó száma miatt az alapítvány elkeseredett, kétségbeesett üzenetben fordult a nyilvánossághoz:
Hevesben és Borsodban az állatok bántalmazására és szemétként való kezelésére már szavakat sem lehet találni. Könyörgünk, hogy ha két község közt kutyát találsz, ne hagyd ott! Vidd őt haza, biztonságba! És keress meg legalább 50 szervezetet, hátha van valahol még egy méteres hely! Nálunk már annyi sincs, és dőlnek ránk a kidobott kutyákról a bejelentések minden egyes nap – hajnaltól hajnalig csörög a telefon!
Hasonló üzenetet fogalmazott meg a miskolci székhelyű Mázli Rescue Hungary is. "Egyszerűen nem bírjuk kapacitással követni Magyarország kóborállat populációját. (...) Amíg nem kezdi el az állam szabályozni az állattartást és teszi kötelezővé az ivartalanìtást, addig hiába minden, amit teszünk, a mentendő állatok száma csak sokasodni fog" – írák egy szombati bejegyzésükben.
 
A probléma azonban nem csak hazánk északkeleti régiójára, Heves és Borsod megyékre jellemző. Az elmúlt napokban több, az ország más pontjain működő állatmentő alapítvány is jelezte, hogy bármennyire is szeretne, nem tud több állatot befogadni, megmenteni. A vajtai Dius Cumizdája Kölyökmentő Alapítvány több elkeseredett posztot is szentelt a hazai állatvédelem ellehetetlenült helyzetére.
Elkeseredve közöljük, hogy nincs több helyünk. A pècsi hordozóban talált cicákat mi fogadtuk, megérkeztek. Sajnos az egyik kicsi már az indulásuk előtt meghalt. 1 anya macska 2 alomnyi kölyök macska haddal volt bezárva egy hordozóban. Velük betelt az utolsó helyünk is, nem tudunk többet fogadni ha megszakadunk sem. Fáj a szívünk, belehalt a lelkünk, de eljött a pont, hogy nincs tovább amíg ennyien vannak.
A civil szervezet a posztjában hangsúlyozza: nem ők az egyedülik, akik bedobták a törölközőt, és egy mintegy félszáz tételes felsorolást is közzétettek azokról az állatvédő szerveződésekről, amelyek – küldetésükkel és szándékaikkal ellentétben – nem tudnak több állatot megmenteni. "A helyzet tragikus, Magyarország helyzete kétségbeejtő és siralmas" – fogalmaznak a posztban.
 
A Cumizda egyébként már a hónap első napjaiban jelezte, hogy komoly gondban vannak: múlt hétfőn megosztottak egy képet egy több mint egymillió forintos ("állatgyógyászati tevékenységről" kiállított) számláról, és jelezték, ebből alig több mint 60 ezer forintjuk áll rendelkezésre, ezért jelentős segítségre szorulnak.
 
Az adakozók eddig mintegy 600 ezer forintot dobtak össze az alapítványnak, de még így is több százezer forintra van szükségük, hogy rendezni tudják a számlát.
Tudjuk, hogy ez rengeteg, tudjuk, hogy túlvállaltuk magunkat, tisztában vagyunk vele, hogy mondhattunk volna nemet! (...) Tisztában vagyunk vele, hogy tényleg rohadt sokat vállaltunk! (...) A rohadt életbe is! Szégyen vagy sem 1 millióba kerülnek a napi csodáink! Ezek vagyunk mi. Ilyenek vagyunk, nem tudtunk rájuk nemet mondani, és azért hogy ők élhessenek, mindig mi kerülünk szarba.
– írják a posztban.
 
A ZöldEb kutyás érdekvédelmi egyesület elnöke, Hirbek Edina a Telexnek nemrég arról beszélt: több százezer kóbor kutya lehet ma Magyarországon, a hazai menhelyek befogadóképessége azonban csak valahol 30–40 ezer között van. A kóbor ebek nagyobb arányban fordulnak elő a kelet-magyarországi országrészben, nagyrészt innen kerülnek az állatok a fővárosi és más, jobb helyzetben lévő régiók menhelyeire.
 
"A hazai állatvédelem a kritikus órába jutott. Ha nem lesz valamiféle támogatás, segítség, akkor ez a modell nem tartható fenn. Emberek, életek mennek rá a segíteni akarásra, és fontos, hogy aki állatvédő, ezt nem tudja lekapcsolni magában, segíteni akar" – mondta Németh Réka, az Eszkuláp Egyesület elnöke a portálnak.
 
Aki segíteni szeretne, a cikk linkjei alatt több elérhetőséget is talál.
 
Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló