Átfogó személyi és szerkezeti változásokat jelentett be a kormány a gyermekvédelmi rendszerben. Magyar Péter közlése szerint több, a szociális és gyermekvédelmi területen működő intézmény vezetőjét menesztették, emellett miniszteri biztost neveznek ki a gyermekbántalmazási ügyek feltárására és kivizsgálására. A kormány egy egymilliárd forintos kártalanítási alap létrehozásáról is döntött, amely a bántalmazást elszenvedett gyermekek és fiatalok számára nyújthat orvosi és pszichológiai segítséget.

Több vezetőt is leváltottak

A bejelentés szerint a szociális és családügyi miniszter több vezetői pozícióban személycserét hajtott végre. Távozik a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója, a Kopp Mária Intézet igazgatója, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság igazgatója és gazdasági igazgatója is.

Magyar Péter szerint a döntések célja, hogy a gyermekvédelmi rendszer működésével kapcsolatos problémák feltárása és kezelése gyorsabban és hatékonyabban történhessen meg.

Egymilliárdos kártalanítási alap indul

A kormány egy egymilliárd forintos alap létrehozásáról is határozott, amelyből a bántalmazást elszenvedett gyermekek és fiatal felnőttek részesülhetnek támogatásban.

„Az a minimum, hogy az állam legalább utólag megpróbál segíteni nekik, ha már megvédni nem tudtuk őket” – fogalmazott Magyar Péter.

A tervek szerint az alapból orvosi ellátást, pszichológiai támogatást és egyéb rehabilitációs szolgáltatásokat finanszíroznak majd.

Miniszteri biztos vizsgálja a bántalmazási ügyeket

A miniszteri biztos feladata lesz a gyermekbántalmazási esetek feltárása, az áldozatok meghallgatása, a vizsgálatok nyomon követése és a jóvátételi javaslatok kidolgozása.

Magyar Péter szerint az elmúlt években számos esetben nem történt megfelelő és következetes kivizsgálás, ezért szükség van egy olyan szereplőre, aki kifejezetten ezeknek az ügyeknek a feltárásával foglalkozik.

A miniszteri biztos emellett azt is felügyeli majd, hogy minden bejelentés és segélykérés megfelelő figyelmet kapjon.

Súlyos kapacitáshiány a gyermekvédelemben

A miniszterelnök szerint jelenleg mintegy 23 ezer gyermek és fiatal felnőtt él a gyermekvédelmi rendszerben, miközben körülbelül 1600 olyan gyermek van, akiről az állam már tudja, hogy veszélyeztetett helyzetben él, mégsem tud számára megfelelő szakellátási férőhelyet biztosítani.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a rendszerből mintegy kétezer nevelőszülő hiányzik, ezért sok 12 év alatti gyermek nem családi környezetben nevelkedik, noha ezt a jogszabályok előírnák.

A kormányfő szerint különösen nehéz helyzetben vannak a fogyatékossággal élő, súlyosan traumatizált vagy magatartási problémákkal küzdő gyermekek, akik esetenként akár másfél évig is várhatnak arra, hogy megfelelő ellátóhelyre kerüljenek.

„A dolgozók többsége maga is áldozat”

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek többségét nem felelősnek, hanem a korábbi rendszer áldozatának tekinti.

Megfogalmazása szerint egy túlterhelt, alulfinanszírozott és szakemberhiánnyal küzdő rendszer örökségét vették át, ahol a munkatársak sok esetben rendkívül nehéz körülmények között próbálták ellátni feladataikat.

A miniszterelnök bírálta az előző kormány gyermekvédelmi politikáját is. Azt állította, hogy miközben a gyermekvédelmi rendszerben súlyos hiányosságok alakultak ki, addig jelentős közpénzeket fordítottak kommunikációs és politikai kampányokra.

Mi változhat a gyermekvédelemben?

A bejelentett intézkedések a rendszerváltás utáni magyar gyermekvédelem egyik legjelentősebb átalakításának kezdetét jelenthetik. A vezetőcserék önmagukban nem oldják meg a szakemberhiányt, a nevelőszülők alacsony számát vagy a férőhelyhiányt, ugyanakkor azt jelzik, hogy a kormány a működési problémákat már nem elszigetelt esetekként, hanem rendszerszintű válságként kezeli.

A miniszteri biztos kinevezése akkor hozhat valódi eredményt, ha a feltárt visszaélések nyilvánosságot kapnak, a vizsgálatok következményekkel járnak, és a gyermekvédelmi dolgozók számára is biztosítják a szükséges szakmai és anyagi feltételeket. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a most bejelentett intézkedések képesek lesznek-e valóban csökkenteni a várólistákat, javítani az ellátás minőségét és megelőzni a gyermekekkel szembeni visszaéléseket.