Megszületett a megállapodás: ennyi lesz a magyar minimálbér

Február 1-jétől a minimálbér bruttó értéke 167.400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Bodó Sándor hozzátette: a bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221.100 forintra emelkedik.

A megállapodásban a felek azt is vállalták, hogy a 2021 első fél évének végén ismert gazdasági eredmények tükrében újra átértékelik a megelőző másfél év gazdasági eredményeit, egyebek mellett a bérek helyzetét is.

Az államtitkár kiemelte, hogy a 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A Porfolio azt írja, a MASZSZ azért meg írta alá, mert ők keveslik a 4 százalékos emelést. Tehát nem konszenzusos, hanem többségi megállapodás született. 

Bodó Sándor szerint hosszú és nehéz munka van mögöttük, ugyanis 7 tárgyalási fordulója volt a 2021-es bértárgyalásoknak, a bérmegállapodást a nyolcadik alkalommal, hétfőn írták alá a felek. Közölte, a 2021-es béremelés hatására 2010-hez képest a minimálbér 128 százalékkal, a garantált bérminimum pedig már csaknem 145 százalékkal emelkedett.

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a bérmegállapodás aláírását azzal indokolta, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum, illetve a minimálbérhez kötött szociális juttatásokban érintett csaknem 1,5 millió ember hátrányára "tovább nem huzakodhatnak".

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is megerősítette, hogy "keserves" volt az idei tárgyalássorozat, bár ez minden évben nehéz, most azonban a járvány okozta helyzetben még jobban kiéleződtek az álláspontok. Az MGYOSZ alelnöke szerint az, hogy mindezek ellenére aláírták a megállapodást, az aláíró felek felelősségteljes hozzáállását tükrözi.

A Porfolio cikke felidézi: a tárgyalások még tavaly kezdődtek el, azonban a felek nem tudtak egyezségre jutni, hogy 2021 januárjától emelkedjen a minimálbér. A munkaadói oldal kezdetben egyáltalán nem akarta emelni a minimálbért a cégek nehéz gazdasági helyzete miatt, miközben a munkavállalói oldal képviselői 10 százalékos emelést szerettek volna elérni. Az idei év elején a munkaadók 3 százalékos emelési javaslattal álltak elő, miközben a munkavállalói képviseletek 5-6,5 százalékos emelést tartottak volna reálisnak. A megegyezés már hetek óta körvonalazódott, végül a VKF többsége elfogadta a 4 százalékos emelést.

Az elmúlt években egyébként 8-10 százalékkal nőtt a minimálbér, utoljára 2015-ben láthattunk alacsonyabb növekedést a 2021-esnél.