Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvénytervezetet. Az új intézmény létrehozását korábban többször is bejelentette Magyar Péter miniszterelnök, aki a közvagyon védelmének és a korrupció elleni fellépés egyik kulcseszközeként beszélt a szervezetről.

A most nyilvánosságra került tervezet alapján az NVVH az egyik legerősebb ellenőrző és nyomozati jogosítványokkal rendelkező állami szervezetté válhat Magyarországon.

Bankszámlákba és közbeszerzésekbe is betekinthetnek

A hivatal egyik legfontosabb feladata a közpénzek felhasználásával kapcsolatos kockázatok feltárása lesz. A büntetőeljárást megelőző vizsgálatok során az NVVH hozzáférhet bankszámla-adatokhoz, hivatalos nyilvántartásokhoz és különböző állami adatbázisokhoz is. Munkáját a rendőrség, az ügyészség és a NAV is segítheti.

A hivatal külön figyelmet fordít majd azokra a vállalkozásokra, amelyek árbevételük legalább 75 százalékát közbeszerzésekből szerzik. A NAV köteles lesz adatot szolgáltatni ezekről a cégekről.

Szinte minden közpénzes ügy vizsgálható lesz

A tervezet szerint az NVVH vizsgálhatja:

• az állami intézmények és költségvetési szervek gazdálkodását;
• az állami vagy önkormányzati támogatások felhasználását;
• az önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok működését;
• az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek vagyonkezelését;
• az Európai Unió által finanszírozott projektek előkészítését, lebonyolítását és korábbi megvalósítását is.

Ez azt jelenti, hogy a hivatal hatásköre gyakorlatilag a teljes közpénzügyi rendszerre kiterjedhet.

Helyszíni vizsgálatokat is tarthatnak

Az NVVH munkatársai jogosultak lesznek belépni a vizsgálat tárgyát képező szervezetek irodáiba, irattáraiba, szerverhelyiségeibe vagy raktáraiba. Megtekinthetik a szerződéseket, pénzügyi dokumentumokat, elektronikus adatállományokat, és másolatokat is készíthetnek azokról.

A vizsgálatokról alapvetően legalább öt nappal korábban értesíteni kell az érintetteket, azonban ez alól kivételt jelenthet, ha fennáll a bizonyítékok eltüntetésének vagy a vizsgálat meghiúsításának veszélye.

Hatéves mandátum, újraválasztás nélkül

A hivatal élén egy elnök áll majd, akit az Országgyűlés hat évre választ. Az elnök megbízatásának lejárta után nem indulhat újra ugyanarra a tisztségre.

Az elnök munkáját négy helyettes segíti majd:

• közpénzügyi elnökhelyettes,
• nyomozati elnökhelyettes,
• vádemelésért felelős elnökhelyettes,
• fellebbviteli elnökhelyettes.

A vezetőknek legalább 15 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük, és az elmúlt hat évben nem tölthettek be politikai tisztséget. Nem lehetnek párttagok, kormánytagok vagy politikai kinevezettek sem.

Milliós fizetések és mentelmi jog

A törvénytervezet szerint az NVVH elnökének fizetése a bírói illetményalap hétszerese lesz, ami jelenlegi számítások szerint megközelíti az 5 millió forintot havonta. Az elnökhelyettesek mintegy 4 millió forintos illetményre számíthatnak.

Az elnök és helyettesei az országgyűlési képviselőkéhez hasonló mentelmi jogot kapnak, emellett rendszeres vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük lesz. Amennyiben ezt elmulasztják, vagy valótlan adatokat közölnek, megbízatásuk összeférhetetlenség miatt megszüntethető.

A korrupcióellenes rendszer központi eleme lehet

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása a Magyar-kormány által meghirdetett „Tisztítótűz” program egyik legfontosabb eleme. A kabinet szerint az új szervezet feladata lesz a közvagyon védelme, az esetleges visszaélések feltárása és az eltűnt közpénzek visszaszerzése.

A törvénytervezet társadalmi egyeztetése a következő hetekben zajlik, ezt követően kerülhet az Országgyűlés elé a végleges javaslat.