Megérkezett az idei első hó
A KSH szerdán megjelent írása szerint a hazai háztartások 88 százalékában van internet-hozzáférés, a 16–74 évesek 79 százaléka pedig naponta barangol a neten.
Az uniós állampolgárokhoz képest többen vagyunk fent közösségi oldalakon, és nagyobb arányban nézünk videós tartalmakat.
Tavaly közel 11 százalékponttal nőtt a hazai netes vásárlók aránya, ugyanakkor a netezők több mint fele továbbra sem védi személyes adatait ‒ derül ki a KSH hazai háztartások infokommunikációseszköz-használatát vizsgáló kiadványából.
A magyar háztartások 88 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2020-ban. Tovább közeledtünk az európai uniós átlaghoz (91 százalék), a tagállamok rangsorában hazánk így a középső harmadban foglalt helyet. A hazai 16–74 éves lakosság 79 százaléka, a 16–24 éveseknek pedig 97 százaléka netezett napi rendszerességgel 2020-ban. A legidősebb korosztálynak, a 65–74 éveseknek ugyanakkor csak 44 százaléka csatlakozott a világhálóra nap mint nap.
Amint az a KSH A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői című kiadványából kiderül, a naponta internetezők közül tízből négyen átlagosan 1-2 órát, további hárman 3-4 órát töltenek a világhálón. A napi webhasználók kisebb részében (30 százalék) közel azonos súlyt képviseltek azok, akik kevesebb mint egy órát, illetve 5-6, vagy 7 óránál is több időt fordítottak netezésre (9,8; 10 és 11 százalék). A napi gyakorisággal internetező 16–24 évesek legnagyobb hányada (40 százalék) átlagosan 3-4 órát, míg a 65–74 évesek több mint fele 1-2 órát barangolt az interneten naponta.
A hazai netezők leggyakrabban termékkel és szolgáltatással kapcsolatos információk keresésére (90 százalék), e-mail küldésére (88 százalék), azonnali üzenetküldésre (87 százalék), valamint online hírek olvasására (83 százalék) használták a világhálót.
Kiemelkedően magas, 87 százalékos volt a hazai internethasználók körében a közösségi oldalakon részt vevők aránya, ami huszonkettő százalékponttal haladja meg a 65 százalékos uniós átlagot.
Az EU tagországainak átlagánál szintén jóval nagyobb arányban tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmakat (+13 százalék), értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat (+11 százalék), illetve kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat (+10 százalék) a magyar netezők.
A világjárvány következtében tovább erősödött az infokommunikációs technológiák és eszközök használatának fontossága és szükségessége a mindennapi életünk szervezésében, a digitális oktatás bevezetésével és a távmunka egyre szélesebb körben történő alkalmazása miatt is. A pandémia átalakította a társadalmi kapcsolatokat és a vásárlási szokásokat is, így ezeken a területeken is előtérbe került az internet és az infokommunikációs eszközök intenzívebb használata
‒ emelte ki Lovászné Skach Edit, a KSH elemzője. Tavaly az uniós lakosság 65, a hazai 60 százaléka rendelt vagy vásárolt a világhálón egy éven belül ‒ ezzel az EU 27 tagállamának rangsorában a 17. helyen álltunk. Ugyanakkor a hazai 16–74 éves lakosság részvételi aránya az online vásárlásban egy év alatt 11 százalékponttal nőtt, míg az EU27 átlagának bővülése csupán 2 százalékpont volt a 2019. évihez képest. A magyarországi online vásárlók leggyakrabban (49 százalék) hazai eladóktól, vagy más európai uniós tagállamból (23 százalék), EU-n kívüli országok eladóitól csak kisebb részben (15%) rendeltek vagy vásároltak árut, szolgáltatást. 2020 I. negyedévében a hazai vásárlók közel negyede átlagosan 17 ezer forint alatt, 30 százalék 17–34, 27 százalék 34–102 ezer forint között, további 17 százalék ennél többet költött online áru- és szolgáltatásvásárlásra. A neten keresztüli rendelést vagy vásárlást a budapesti internetezők vették igénybe a legnagyobb arányban (78 százalék), míg Pest és Észak-Alföld régió lakosai a legkisebb (65, 64 százalék) mértékben.
Tovább erősödött 2020-ban a lakossági felhasználók körében a felhőalapú szolgáltatások magáncélú használata. Míg az Európai Unió tagállamaiban a 16–74 éves korú lakosság 35, ezen belül az internethasználók 40 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, addig a hazai értékek 57 és 67 százalék. Ezzel az internetes tárhelyhasználatban a visegrádi országok között Magyarország állt az első helyen. A hazai internetezők leginkább képek és dokumentumok mentésére, tárolására (62 és 56 százalék), illetve videók és zenék (39 és 35 százalék) megőrzésére használták a felhőalapú szolgáltatásokat.
Rossz hír, hogy a hazai internethasználók több mint fele egyáltalán nem foglalkozik a személyes adatai védelmével.
A magyarországi internetezők körében egyelőre kisebb részarányt képviselnek azok, akik fokozottabban ügyelnek személyes adataikra: az adatvédelmi nyilatkozat átolvasását jelölték meg a legnagyobb arányban (48 százalék) a védelmi tevékenységek közül, míg legkevésbé a közösségi oldalakon elérhető profiljukat, vagy tárhelyükön található tartalmat korlátozták (42 százalék). Ugyanakkor a hazai internetezők az uniós tagországok átlagát 6 százalékponttal meghaladó mértékben (43 százalék) fordítottak figyelmet személyes adataik szolgáltatása előtt a weboldalak biztonságának ellenőrzésére.
A digitális társadalom fejlettségének szintjét meghatározza a lakosság széles köre által elérhető elektronikus közigazgatási- és közszolgáltatások rendelkezésre állása, illetve a lakosság oldaláról az igénybevétel intenzitása is
‒ mutat rá Lovászné Skach Edit.
Tavaly az EU népességének átlagosan 57 százaléka, a hazainak 60 százaléka lépett elektronikus úton kapcsolatba a közhivatalokkal, közigazgatási szervezetekkel ügyintézései során. A 16–74 éves magyar lakosság részvétele az e-közigazgatási ügyintézés két egyszerűbb szolgáltatási szintjén ‒ közhivatalok honlapjáról történő információszerzés, illetve űrlapok letöltése ‒ meghaladta az uniós átlagot, ugyanakkor a legmagasabb szintnek számító kitöltött űrlapok elküldése funkcióban elmaradt attól egy százalékponttal (37 százalék).
