Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Múlt héten Magyarországon tett látogatást az Európai Parlament Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazszágügyi Bizottságának (LIBE) egy delegációja, akik a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági eljárás keretében jártak hazánkban.
A program sűrű volt a delegáció számára: pénteki, budapesti sajtótájékoztatójukon a delegáció vezetője, a Zöldek frakciójához tartozó francia EP-képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield arról beszélt, hogy pár napos magyarországi látogatásuk alkalmával több mint száz emberrel egyeztettek, akiktől sokféle véleményt és politikai nézetet hallgattak meg.
Hétfőn ezúttal már Strasbourgban, az Európai Parlament székhelyén tartott sajtótájékoztatót a delegációk tagjai, ahol Delbos-Corfield elárulta: találkoztak bírókkal, az Országos Bírósági Hivatal, az Alkotmánybíróság és a Kúria képviselőivel, a kormánykritikus és kormánypárti médiában dolgozókkal, civil szervezetekkel, az akadémiai szféra képviselőivel és a magyar parlament igazságügyi, illetve európai ügyekkel foglalkozó bizottságának képviselőivel, az ellenzék képviselőivel, Karácsony Gergellyel, illetve Varga Judit és Pintér Sándor miniszterekkel – sorolta múltheti programját a strasbourgi sajtótájékoztatóján Delbos-Corfield.
Ő vezette az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) bizottságának a Magyarországgal kapcsolatos, jogállamisági eljárás keretében nemrég hazánkban járt delegációját, melynek tapasztalatait összegezték a sajtónak. Delbos-Cordield elmondása alapján ezalatt száznál is több emberrel találkoztak, ebből pedig 85-tel egyeztettek konkrétan a magyar jogállamiságról.
Elmondása szerint az egyik kormánypárti médiacég vezetője volt, aki nem akart velük szóba állni: elment az egyeztetésre, majd közölte, hogy egy viccnek tartja a bizottságot és egyszerűen otthagyta őket.
Emellett az Alkotmánybíróságon és a Kúrián a politikus arról számolt be, hogy nem volt egyszerű a beszélgetésük, mert mindkét helyen csak a testületek elnökei beszéltek velük, ők pedig nem válaszolták meg minden kérdésüket, ráadásul Varga Zs. András, a Kúria elnöke elmondása szerint agresszív volt velük és azt mondta, a kérdéseik megvetik az igazságot.
Miután a legtöbb kormánypárti médium azzal vádolja a bizottságot, hogy csak ellenzékieket kérdeztek meg, az Azonnali megkérte a képviselőt, hogy mondjon néhány olyan kormányközeli szervezetet, akikkel beszéltek. Válaszában Delbos-Cordield megjegyezte, hogy a napirendet még akkor állították össze, amikor a Fidesz még EPP-tag volt, illetve az állami vezetőkkel való találkozás is ilyen egyeztetéseket jelentett, de ezek mellett is
igyekeztek kiegyensúlyozni a kormánypárti és kormánykritikus szereplőket, akiket meghallgattak, bár ezt nehezítette, hogy több meghívott nem ment el.
Elmondása alapján így is találkoztak az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvánnyal, akivel a kormánynak stratégiai megállapodása van, a Máltai Szeretetszolgálat romákkal foglalkozó szervezetével, egy másik, a kormánnyal együttműködő romaszervezettel, az elsőként modellt váltó Corvinus Egyetem vezetőivel, fideszes lapok főszerkesztőivel és két kormánypárti elemzőintézet képviselőjével is – mondta el Gwendoline Delbos-Corfield kérdésünkre.
Aggódnak az egyetemek modellváltása miatt
A sajtótájékoztatón persze beszámoltak arról is, hogy mit tapasztaltak Magyarországon. Delbos-Corfield elmondta, a bíróságok függetlensége kapcsán nem kaptak egyértelmű megnyugtató választ arra, hogy a működés mellett az ügyek kiosztása során nem érvényesül-e politikai befolyás, illetve a bírói testületek ténylegesen mennyire függetlenek.
A média sokszínűsége kapcsán, mint mondta, a médiahatóság vezetésétől részletes adatokat kaptak arról, hogy Magyarországon sok a kormánykritikus médium. Az állami hirdetések elosztásáról azt mondták nekik, hogy a piac szabályozza magát.
Arról pedig, hogy az ellenzéket nem hívja meg a köztévé, és Karácsonyt is csak egyszer – az emlékezetes biciklis interjúra – hívták be, a médiahatóság azt mondta, ez nem az ő dolguk.
A civil szféráról a kormánypárti civilek azt mondták el, hogy minden rendben van. A kormánykritikus szervezetek arról számoltak be, hogy a munkájuk egyre nehezebb, számos jogszabály akadályokat gördített ugyanis például a támogatóik elé, így körülményesebben tudnak működni azok a civilek, akik menekülteknek segítenek vagy jogi tanácsadást nyújtanak az arra rászorulóknak.
Az akadémiai szférát az alapítványi modellről is kérdezték, amiről azt mondták, ez nem csak a pénzügyi háttérről szól, hanem az oktatás tartalmára is van ráhatása.
Delbos-Cordield szerint
az alapítványi modellváltás az egyik legnagyobb aggodalomra okot adó ügy, mert számos kérdést felvet, például, hogy az ebbe a rendszerbe bekerülő uniós forrásoknak hogyan lesz biztosítva az átlátható elköltése.
Szerinte ez azért is fontos, mert sokan elmondták nekik, azt érzik, hogy ennek célja, hogy a jelenlegi kormányé legyenek a pénzügyi és hatalmi erőforrások akkor is, ha esetleg leváltaná őket jövőre az ellenzék a parlamenti választáson.
Emellett egy, vélhetően a Pegazus kiberfegyverrel megfigyelt újságíróval is találkoztak. A lehallgatásokról Varga Judit igazságügyi- és Pintér Sándor belügyminisztert is kérdezték, akik azt mondták, hogy nem adhatnak konkrét tájékoztatást, mert ezeket az információkat csak a parlament nemzetbiztonsági bizottsága ismerheti meg.
A zöld EP-képviselő szerint nem tagadták a szoftver használatát, de nem adtak nekik információkat vele kapcsolatban sem.
A Kúria elnöke, hetes cikkely, Bizottság
A delegáció néppárti tagja, a luxemburgi Isabel Wiseler-Lima ez utóbbi a három pontnak a kiemelésével egyetértve arról beszélt, hogy
Magyarországon nem egyetlen, hanem sorozatos problémákról van szó jogállamisági kérdésben.
A luxemburgi kereszténydemokrata képviselő kiemelte, hogy problémás a melegek összemosása a pedofilokkal, ám elmondása alapján a kormány erre azt reagálja, a vitatott jogszabállyal nincs semmi gond, ők csak a családokat védelmezik. Ez szerinte nagyban meg fogja nehezíteni a jövőbeli együttműködést.
A küldöttségben egyedüli magyarként a momentumos EP-képviselő Donáth Anna vett részt (Fotó: Isza Ferenc / Európai Parlament)
A szociáldemokrata osztrák Bettina Vollath ugyanitt arról beszélt: a korábbi jogállamisági eljárások óta nem javult, hanem éppen romlott a helyzet Magyarországon, mivel a Fidesz-kormány autoriter rezsimet épít ki; a hatalmi ágak szétválasztása, a média szabadsága és a bírói rendszer függetlensége nem garantált. Szintén kiemelte az alapítványi kiszervezést, illetve a Kúria elnökének kinevezése körüli vitákat.
Emellett felrótta, hogy a folyamatban lévő hetes cikkely szerinti eljárásban az Európai Bizottság még nem jött ki semmi konkrétummal Magyarország irányába. Szerinte azonnal és visszamenőlegesen alkalmazni kell a jogállamisági mechanizmust.
A két szélsőjobboldali delegációtag szerint nincs itt semmi látnivaló
Az euroszkeptikus-szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakcióhoz tartozó delegációtag, a francia Nicolas Bay azzal kezdte hozzászólását, hogy a jövő évi választási kampány kezdete miatt rosszul választották meg a látogatás időpontját.
Szerinte bár meghallgattak 85 embert, nem találtak egyetlen egyértelmű bizonyítékot sem az emberi jogok megsértésére Magyarországon, szerinte érdekesek voltak az elhangzott vélemények, de azok politikai alapon oszlottak meg.
A képviselő arról beszélt, bizonyítékok híján véget kell vetniük ennek a politikai alapú eljárának. Elmondása alapján a héttagú küldöttségből öten a magyar kormánnyal szemben álló nézőponttal rendelkező szereplők közül kerültek ki. „Ez egy fiaskó lesz, de nincsenek a LIBE-nek az emberi jogos súlyos megsértését alátámasztó bizonyítékai” – fogalmazott.
Jorge Buxade, a küldöttség spanyol, a Vox nevű szélsőjobboldali-nacionalista párthoz tartozó tagja szerint a hatóságokkal való találkozásuk világossá tette, hogy Magyarországon működik a jogállam és az alkotmányosság, a törvényeket a parlament hagyja jóvá, mindez pedig teljesen összeegyeztethető az európai jogállamisággal. Elmondása szerint a küldöttség a saját személyes érzéseit is feljegyezte, de ezek nem jogi aggályok.
Buxade szerint a tucatnyi találkozójuk alatt egyetlen konkrét emberijog-sértésre sem kaptak bizonyítékot. Elmondása alapján a bírósági vezetőkkel való találkozásuk épp azt mutatta, hogy a rendszer nem sokban különbözik más EU-országok rendszerétől.
„Több médiaszabadság van Magyarországon, mint Spanyolországban” – fogalmazott a szélsőjobboldali politikus, aki szerint a magyar média fele-fele arányban kormánypárti és ellenzéki. Ő is politikai támadásról beszélt Magyarországgal szemben, az Európai Parlamentnek pedig az a dolga, hogy megvédje a szabadságot és az emberi jogokat, nem pedig, hogy beavatkozzon EU-tagállamok belügyeibe.
Folytatják az eljárást
„A két utolsó megszólaló nem volt ott az összes meetingen” – jelentette ki a svéd baloldali Björk Malin az előtte felszólaló Bayről és Buxade-ról. Malin szerint hasznos volt a látogatás és sok információt gyűjtöttek. „Amikor egy állam autoriter rendszert épít ki, az alapvető emberi jogok mindig célponttá fognak válni” – reagált az előtte elhangzottakra. Elmondása alapján
az EP-ben folytatják az ezzel kapcsolatos munkát, és szorgalmazni fogják a Bizottság a hetes cikkely szerinti eljárását.
A helyreállítási alapra vonatkozó újságírói kérdésre Delbos-Cordield azt mondta, hogy ez most az Európai Bizottság és az unió állam- és kormányfőiből álló Európa Unió Tanácsa kezében van. „Itt öt őrült nő és két értelmes férfi vesz részt” – idézett fel a velük kapcsolatos kritikát a delegációvezető, majd azt mondta, ők öten nagyon elhivatottan azt képviselik, hogy a két testület óvatos legyen a magyar források kifizetésével kapcsolatosan, hozzátéve, hogy ez arról is szól, hogy tényleg eljuttassák a pénzt azokhoz, akiknek szánják.
Kérdésünkre, hogy mi fog történni a látogatást követően, azt felelte: egy, az elkövetkező hónapokban a lengyelhez hasonló jelentést fognak elkészíteni, amely a 2018-ban elindított jogállamisági eljárást fogja frissíteni.
Ezt követően szorgalmazzuk, hogy a Tanács haladjon előre a hetes cikkely szerinti eljárás terén, illetve szorgalmazzuk a Bizottságot a végrehajtási eljárások és a helyreállítási alapok jogállamisági feltételei kapcsán
– mondta el Gwendoline Delbos-Corfield az Azonnalinak.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
