Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból

A kormány szerdán úgy döntött, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, miután az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a budapesti székhelyű pénzintézetet és annak három vezetőjét, köztük Laszlóczki Imrét, a bank magyar alelnökét.

Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB, angolul: International Investment Bank - IIB), és visszahívja a pénzintézettől a kormányzati delegáltakat - értesült a Világgazdaság.

Az internetes gazdasági portál csütörtöki cikkében azt írja: a kormány szerdán úgy döntött, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, miután az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a budapesti székhelyű pénzintézetet és annak három vezetőjét, köztük Laszlóczki Imrét, a bank magyar alelnökét.

A lap emlékeztet: David Pressman budapesti amerikai nagykövet szerdán rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az Egyesült Államok sokszor kérte Magyarországot és a többi NATO-tagot, hogy vegyék komolyan Oroszország és azon orosz intézmények jelenlétét, amelyek nincsenek tekintettel a jogállamiságra. Közlése szerint az USA nem ért egyet azzal, hogy "Magyarország vendégül látja" a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek.

Az 1970-ben alapított NBB nemzetközi pénzintézet fő tevékenységi köre a kis- és középvállalkozások támogatása a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában való részvétel - ismertetik a cikkben. Magyarország 2014 októberében írt alá egyetértési nyilatkozatot tagságának megújításáról, majd öt évvel később a fejlesztési bank székhelyét Moszkvából Budapestre helyezte át.

Az akkori tájékoztatás szerint új alapokra helyezett bank céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevágott a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, és illeszkedett a keleti nyitás politikájához. Az NBB Kelet-Közép Európában elvitathatatlanul fontos szerepet játszott, ezért volt tagja Magyarország is.

Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója után Szlovákia, Csehország, és Románia is kilépett a pénzintézetből és Bulgária is jelezte, hogy nyártól megszünteti tagságát.

A háború kitörése óta, az arra válaszul adott nyugati szankciók miatt az NBB-t a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, arról lehetett hallani, hogy legkésőbb 2023 májusában kénytelen lesz átstrukturálni a kötvényeit. Így pedig nem volt értelme fenntartani a magyar jelenlétet - áll a Világgazdaság cikkében.

A Nemzetközi Beruházási Bank legnagyobb tulajdonosa jelenleg Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnamé pedig 1,26 százalék.

indexkép: Deutsch Tamás facebook