Megérkezett az idei első hó
Az elmúlt negyven év alatt 15 napról 11-re csökkent a havas napok éves száma és a csökkenés az elmúlt tíz évben lett látványosabb – írja a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita a kutatásában a havas napok (amikor legalább egy centiméternyi hó hullott) és az éghajlatváltozás összefüggései vizsgálta.
Az elmúlt évtizedben jelentős havazásokból országos átlagban jóval kevesebb fordult elő, utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra, néhány évben pedig egyáltalán nem volt.
A legnagyobb csökkenés az összes havas napok számában épp az eddigi leghavasabb országrészben, Északkelet-Magyarországon történt.
Kitértek arra is, hogy a havazások alakulását alapvetően két tényező befolyásolja: az egyik az azok számát csökkentő téli felmelegedés, míg a másik a téli csapadék várható növekedése.
A havazások e két ellenkező hatás eredőjeként fognak változni, és úgy tűnik, hogy a melegedés erőteljesebben fog hatni, ugyanakkor a téli nagyobb csapadékösszegek miatt egy-egy jelentősebb havazásra továbbra is számítanunk kell
– fogalmaztak.
A modellszimulációkhoz hozzáadva az „emberi kényszerhatást" (üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat), akkor csak 50 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a csökkenésért az emberi tevékenység a felelős, a klímamodellek optimista jövőképe szerint (ha jelentősen csökken a kibocsátás) a század végéig még így is mérsékelt csökkenés várható a havazások számában.
A pesszimista, úgynevezett RCP8.5 forgatókönyv szerint viszont, ha az eddigi mértékben folytatódik a légkör üvegházhatású gázokkal való telítése, a változás jóval nagyobb lesz, és a század vége felé öt nap alatt alakulhatnak az országos éves átlagok.
Ez pedig kétharmaddal való csökkenést jelent a 21. század elejéhez képest.
A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészekben akár évekig nem lesz jelentős havazás.
A kutatók megállapították, hogy a következő húsz évben az országban sehol nem fog a jelenlegihez, a 2001-2020-ban átlagos 13 naphoz képest változni a havazások száma, és 2040-től is inkább csak a pesszimista forgatókönyv szerint, északkeleten várható 5 nap feletti csökkenés az átlagos éves gyakoriságban.
A klímamodellek azt jelzik, hogy a következő negyven évben a délnyugati és az északkeleti határvidéken a nagy havazások számában csökkenése várható, viszont az ország nagy részén nem várható változás, sőt, a Dunántúl északi részén és a Bükkben még kisebb növekedésre is lehet számítani.
Majd 2081-2100-ra - szintén a pesszimista forgatókönyv szerint - az Északi-Középhegységben és a Bakonyban, ahol egyébként is a legtöbbször fordult elő havazás: évente átlagosan 10-15 nappal kevesebb havazásra lehet számítani.
Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha gyorsan megkezdjük az antropogén kibocsátás mérséklését, a zöldítést, ezzel pedig elérjük a koncentrációváltozás lassulását (2100-ra akár a megállítását is), akkor a havazások esetén a várható csökkenés csak kisebb mértékű lehet".
Az eddigi trendek visszafordulása csak abban az esetben lehetséges, ha az emberi kényszerhatást minél hamarabb és minél gyorsabban visszafogjuk, így unokáink is élvezhetik majd a havas táj szépségét
– fogalmaztak a kutatók.
Címlapfotó: MTI/Mohai Balázs
