Karikó Katalin: Senkinek sem ártottam

Karikó Katalint, a BioNTech alelnökét hálózati személyként, vagyis ügynökként tartották számon – derül ki egy dokumentumból, ami az elmúlt napokban került nyilvánosságra. A világhírű magyar biokémikusról 43 évvel ezelőtt állított ki beszervezési kartont a magyar állambiztonság: eszerint az 1985-ben Amerikába távozó Karikót 1978-ban szervezték be.

A szolnoki születésű biológus ekkor frissen végzett egyetemista volt, ebben az évben kezdte meg doktori tanulmányait a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. A beszervezésről szóló kartonján szereplő információk alapján ezután a kémelhárítással foglalkozó III/II.-es osztály beosztottja lett titkos megbízott minősítéssel. A fedőneve is ismert: Karikó Katalin „Lengyel Zsolt” néven szerepelt az állambiztonság nyilvántartásában.

Csütörtök este a Kurucinfó tette közzé Karikó Katalin állambiztonsági kartonjának adatait, ennek alapján az információ egy négy évvel ezelőtt megjelent kötetből származik, melyben egy volt tartótiszt a szocialista időszakban beszervezett Csongrád megyei ügynököket sorolja fel. A kötet kb. 800, az állambiztonság által Csongrád megyében hálózati személyként nyilvántartott személyt azonosított be. Az egyikük Karikó Katalin.

A dokumentumból kiderül az is, hogy ki volt Karikó beszervezője: az a Salgó László, aki ekkor állambiztonsági értékelő tisztként dolgozott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. A neve onnan lehet szélesebb körökben ismert, hogy a rendszerváltás után a legmagasabb szintű rendőri karriert futotta be: 1990 után megyei rendőrfőkapitány lett, 2002 és 2004 között pedig ő volt az országos rendőrfőkapitány.

A Telex megkérdezte az ügyről Karikó Katalint, aki az alábbi nyilatkozatot tette a véleménye szerint a személyét megbélyegezni szándékozó hírrel kapcsolatban:

Tény, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdtem dolgozni, felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak.

Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, „bűnös” múltjára hivatkozva, engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg. Azt tudtam, hogy édesapámat 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, munkahelyéről elbocsátották, 4 évig munkát nem kapott. Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot.

Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam. Tudományos tevékenységem, kutatásaim folytatása érdekében távozni kényszerültem.

Az elmúlt 36 év alatti kutatómunkámat, tevékenységemet az emberek gyógyítása érdekében folytattam. Többé soha, senki nem tudott megtörni, céljaimtól eltávolítani.

Ezzel a nyilatkozattal lezártnak tekintem ezt az ügyet.

Címlapfotó: MTI/Rosta Tibor