Az Országgyűlés kormánypárti többsége újabb hat hónappal, 2026. május 13-ig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet. A kormány javaslatát 127 képviselő támogatta, 56-an pedig nemmel szavaztak. Ez azt jelenti, hogy a jövő áprilisi parlamenti választásokat is rendkívüli jogrend mellett tartják majd, és az még egy hónapig érvényben marad utána is - foglalta össze a Telex.

A veszélyhelyzet intézménye több mint öt éve, 2020. március 11-én jelent meg újra a magyar jogrendben, amikor a kormány a koronavírus-járvány miatt hirdette ki. A rendkívüli jogrend lehetővé teszi, hogy a kabinet rendeletekkel felfüggessze bizonyos törvények alkalmazását, eltérjen azoktól, illetve egyéb rendkívüli intézkedéseket hozzon – amivel az Orbán-kormány azóta rendszeresen élt. A jogszabályok szerint a veszélyhelyzet legfeljebb 180 napra hosszabbítható meg, és 2020 óta – egy rövid szünetet leszámítva – félévente újra megkapta a felhatalmazást a kormány, hogy a parlament megkerülésével dönthessen.

2022 májusa óta már a háborús veszélyhelyzet van érvényben, amelyet Semjén Zsolt most is az orosz–ukrán háborúval és a humanitárius krízissel indokolt. Az elmúlt években azonban több olyan rendelet is született, amely nehezen hozható összefüggésbe a háborúval. Ilyen volt például az a jogszabály is, amely felhatalmazta Tuzson Bence igazságügyi minisztert, hogy hozzáférjen a Szőlő utcai ügy nyomozati és titkosszolgálati anyagaihoz, és azokat nyilvánosságra hozhassa.

„A kormány az aktuális politikai érdekeihez igazítja, hogy van-e háborús veszély, és milyen mértékű az” – mondta a Telexnek Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a veszélyhelyzet fenntartása már régóta nem indokolt. Hozzátette: bár a kabinet a menekültek támogatásával érvel, Kárpátalját nem minősítették háború sújtotta területnek, ezért az onnan érkező családok nem jogosultak állami lakhatásra – több kárpátaljai család emiatt került utcára Magyarországon.

A jelenlegi, áprilisban meghosszabbított veszélyhelyzet november 14-én járt volna le, ám a kormány csak az utolsó pillanatban nyújtotta be az újabb hosszabbításról szóló javaslatot. Októberben emiatt rendkívüli parlamenti ülést is össze kellett hívni, hogy még határidő előtt döntsenek a folytatásról.

Háborús veszélyhelyzetben még nem tartottak országgyűlési választást Magyarországon, de Gulyás Gergely miniszter szerint ennek „semmilyen hatása” nem lesz a 2026-os választások lebonyolítására. Úgy fogalmazott, a rendkívüli jogrend és a választások „nem függnek össze”, hiszen az önkormányzati és európai parlamenti választásokat is hasonló körülmények között tartották meg.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke ugyanakkor emlékeztetett: az Alaptörvény szerint a kormány nem halaszthatja el a választást, amelynek időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A veszélyhelyzetre hivatkozva azonban a választási szabályokhoz a kabinet könnyen hozzányúlhat, így a rendkívüli jogrend közvetve mégis befolyásolhatja a választási környezetet.

indexkép: Getty Images