Az állami pazarlás visszaszorításával, a nagyvállalatok adóterheinek növelésével és új vagyonadóval csökkentené a költségvetési hiányt a Magyar Péter vezette kormány. A 2027-es büdzsé tervezete szerint több mint 2100 milliárd forinttal javítanák az államháztartás egyenlegét, miközben jelentős összegeket fordítanának családtámogatásokra, nyugdíjakra és az önkormányzatok finanszírozására.

Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti bejelentése után kedden Kármán András pénzügyminiszterrel közösen ismertette a 2027-es költségvetés részleteit. A kormány célja, hogy az idei évre várható, GDP-arányosan 7,5 százalékos államháztartási hiányt jövőre 4,9 százalékra mérsékelje. Ez a tervezett, mintegy 95 ezer milliárd forintos bruttó hazai termékkel számolva körülbelül 4665 milliárd forintos hiányt jelentene.

A pénzügyminiszter közlése szerint a költségvetést 364 forintos euróárfolyammal tervezték, az államadósság GDP-arányos szintje pedig a 2026 végére várt 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenhet.

Az állami kiadásokon spórolnának a legtöbbet

A kormány összesen 1465 milliárd forinttal csökkentené az állami kiadásokat. A legnagyobb megtakarítást az előnytelennek tartott koncessziós szerződések felülvizsgálatától várják, ezen a területen 246 milliárd forinttal költenének kevesebbet.

A nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások visszafogása közel 170 milliárd, a migrációs bírság megszüntetése 135 milliárd, a felsőoktatási vagyonkezelő alapítványok támogatásának átalakítása pedig 119 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet a kormány számításai szerint.

Jelentősen csökkentenék a kormányzati kommunikációra és rendezvényekre fordított összegeket is, ezen 92,6 milliárd forintot takarítanának meg. Az ingatlanberuházásokon és presztízsprojekteken 87,7 milliárdot, a közmédián 61,3 milliárdot, a központi beszerzéseken 56,2 milliárdot, míg a NER-hez kötődő alapítványok és civil szervezetek támogatásának visszafogásával 50,3 milliárdot spórolnának.

Magyar Péter az autópálya-koncessziókkal kapcsolatban megerősítette, hogy a kormány fel kívánja mondani a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető MKIF Zrt.-vel kötött szerződést. Az autópályákra fordított kiadások ugyanakkor nem szűnnek meg teljesen, mert a folyamatban lévő beruházások, például az M1-es autópálya fejlesztésének bizonyos költségeivel továbbra is számolni kell.

Új adók és szigorítások hoznának 929 milliárdot

A bevételi oldalon szintén jelentős változások várhatók. Az adóemelések és az új vagyonadó összesen 929 milliárd forintos többletet eredményezhetnek, miközben a lakossági adócsökkentések 264 milliárd forinttal mérséklik a bevételeket. A nettó növekedés így 665 milliárd forint lehet.

A legfontosabb bevételnövelő intézkedések között szerepel a társasági adó és az innovációs járulék módosítása, amelyektől 240 milliárd forintot várnak. Az új vagyonadó 200 milliárdot, a dohánytermékek jövedéki adójának emelése 90 milliárdot, a környezetvédelmi adók módosítása pedig 79 milliárdot hozhat.

Emellett szigorítanák az adótervezés szabályait, módosítanák egyes ágazati különadók rendszerét, valamint növelnék a pénzügyi tranzakciós illetékből és a bányajáradékból származó bevételeket.

A miniszterelnök elismerte, hogy az ágazati különadók egy részét a vállalatok megpróbálhatják áthárítani a fogyasztókra, de szerinte megfelelő állami ellenőrzéssel és fogyasztóvédelmi eszközökkel ez korlátozható.

Több pénz jutna a családoknak és a nyugdíjasoknak

A megszorítások mellett a kormány jelentős jóléti intézkedéseket is tervez.

A családi pótlékot 2027 januárjától megduplázzák, a minimálbér személyi jövedelemadóját pedig 9 százalékra csökkentik. Ugyanakkor nem terjesztik ki a kétgyermekes anyák szja-mentességét a 40 év felettiekre, sőt a jelenlegi jogosultak is elveszítik a kedvezményt a 40. életévük betöltésekor.

A nyugdíjak januártól 3 százalékkal emelkednek, a minimálnyugdíjat pedig 120 ezer forintra növelik. Bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját is, amelyre 2027-ben 50 ezer forintot kapnának az érintettek. A havi 200 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők 25 ezer forintra lennének jogosultak. A támogatás összegét 2030-ig fokozatosan 200 ezer, illetve 100 ezer forintra emelnék.

A kormány becslése szerint az adóváltozásokkal, a családi pótlék emelésével és más intézkedésekkel 950 ezer–1 millió család járhat jobban, miközben 40–60 ezer család esetében szűkülhetnek a korábbi adókedvezmények.

Az önkormányzatok is több forráshoz jutnának

A 2027-es költségvetés egyik fontos eleme az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása. A települések összességében 176 milliárd forinttal több támogatást kapnának.

A szolidaritási hozzájárulás mérséklése a főváros pénzügyi helyzetét 30 milliárd forinttal, a megyei jogú városokét együttesen mintegy 15 milliárddal, a többi városét pedig 10 milliárddal javíthatja.

Eger szempontjából különösen fontos lehet a szolidaritási hozzájárulás csökkentése, hiszen a város 2026-ban mintegy 1,7 milliárd forintot fizetett be ezen a jogcímen. A keddi tájékoztatón ugyanakkor nem derült ki, hogy a változtatás pontosan mekkora könnyítést jelentene az egri költségvetésnek.

A községek további 37 milliárd, a nem megyei jogú városok 25 milliárd forinttal több állami támogatásra számíthatnak. A megyei jogú városok és Budapest közösségi közlekedésének finanszírozására több mint 110 milliárd forintot különítenének el.

Kármán András ugyanakkor világossá tette, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes megszüntetését nem tervezik, bár a jelenlegi elvonás mértékét túl magasnak tartja.

A kormány megerősítette azt is, hogy 2027 folyamán megszüntetné a megyei önkormányzatokat, amelyeket Magyar Péter korábban politikai kifizetőhelyeknek nevezett. A szervezetek a jövő évi költségvetési tervezetben egyelőre még szerepelnek.

A tervek megvalósulása több bizonytalan tényezőtől függ

A költségvetés egyik legfontosabb kérdése, hogy a tervezett megtakarítások és többletbevételek valóban teljesülnek-e. Az állami szerződések felmondása, a támogatási rendszerek átalakítása és az adóbevételek növelése egyaránt hordoz végrehajtási kockázatokat.

A kormány mindenesetre úgy számol, hogy a 2130 milliárd forintos kiadáscsökkentés és nettó bevételnövelés mellett az egyszeri választási kiadások kifutása is jelentősen javítja az államháztartás egyenlegét.

A tervek alapján a Tisza-kormány egyszerre próbálja mérsékelni az államháztartási hiányt, visszafogni a korábbi kormányzati kiadások egy részét, és jelentős társadalmi csoportok számára új támogatásokat biztosítani. Hogy mindez a gyakorlatban milyen eredménnyel jár, az a költségvetés elfogadása és a 2027-es gazdasági folyamatok alakulása után válhat egyértelművé.

indexkép: MTI, Hegedüs Róbert