Újabb fontos állomásához érkezhet a magyar közjogi rendszer körüli vita: hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság azt a beadványt, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök nyújtott be az őt érintő, tervezett Alaptörvény-módosítás kapcsán.

Az ügy előzménye, hogy a választási kampány során, majd a kétharmados győzelmet követően is Magyar Péter több magas rangú közjogi méltóság lemondását követelte. A felszólítás nemcsak a köztársasági elnököt érintette, hanem többek között a legfőbb ügyészt, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság vezetőit is.

A kormányfő korábban május 31-i határidőt szabott a távozásra, és jelezte: amennyiben ez nem történik meg, Alaptörvény-módosítással teremtenek lehetőséget a tisztségviselők leváltására.

Egyelőre nem ismert a módosítás tartalma

Bár a kormányoldal már többször utalt az Alaptörvény módosítására, annak konkrét szövege még nem nyilvános. Egy tiszás országgyűlési képviselő korábban azt mondta, várakozásai szerint a javaslatot a jövő hét végéig nyújthatják be az Országgyűlésnek.

A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy milyen jogi konstrukcióval lehetne megszüntetni a köztársasági elnök megbízatását. A jelenlegi Alaptörvény ugyanis szigorúan szabályozza az államfő mandátumának megszűnését, ezért több alkotmányjogász szerint rendkívül összetett közjogi kérdésről van szó.

Sulyok az Alkotmánybírósághoz fordult

A köztársasági elnök még a módosítás benyújtása előtt az Alkotmánybírósághoz fordult. A lépést sokan úgy értelmezik, hogy Sulyok Tamás megpróbálja előzetesen tisztázni, milyen alkotmányos korlátai lehetnek egy ilyen jellegű Alaptörvény-módosításnak.

A hétfői ülés jelentősége ezért túlmutat a köztársasági elnök személyén: az Alkotmánybíróság álláspontja precedensértékű lehet abban a kérdésben, hogy meddig terjedhet egy kétharmados parlamenti többség alkotmányozó hatalma, illetve milyen védelmet élveznek a választott vagy kinevezett közjogi tisztségviselők.

Jogtudósok is megszólaltak

Az ügyben az elmúlt napokban több tucat alkotmányjogász és jogtudós nyílt levelet tett közzé, amelyben a közjogi vezetők leváltása mellett érveltek. Szerintük a korábbi politikai rendszerhez kötődő tisztségviselők mandátuma akadályozhatja az új kormányzat programjának végrehajtását.

Más jogászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a közjogi intézmények függetlensége és a jogbiztonság szempontjából különösen érzékeny kérdés a hosszú időre kinevezett vezetők mandátumának idő előtti megszüntetése.

Fontos teszt lehet az Alkotmánybíróság számára

A hétfői alkotmánybírósági ülés ezért nem csupán Sulyok Tamás politikai jövőjéről szólhat. Sokak szerint az is kiderülhet, milyen szerepet kíván betölteni az Alkotmánybíróság az új politikai korszakban, és mennyire lesz képes egyensúlyt teremteni a parlamenti többség alkotmányozó akarata és a közjogi intézmények stabilitása között.

Az ülés eredménye várhatóan jelentős hatással lesz a következő hetekben benyújtandó Alaptörvény-módosítások sorsára, valamint a magyar közjogi rendszer jövőbeli működésére is.

indexkép: MTI, IllyésTibor