Megérkezett az idei első hó
Áprilisban az ipari termelés volumene 36,8 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 36,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az előző hónaphoz képest 30,5 százalékkal visszaesett a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás
– erősítette meg pénteken második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Áprilisban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása. A gyárak átmeneti teljes vagy részleges leállása miatt a járműgyártás termelése kiugró mértékben, ötödére, 79,5 százalékkal esett. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása csak kisebb mértékben, 7,9 százalékkal szűkült, a gyógyszergyártás termelése viszont közel ötödével, 19,4 százalékkal bővült. Az iparon belül a feldolgozóipar termelése 38,2 százalékkal, az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,4 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben a járműgyártás maradt el az egy évvel korábbitól, annyira, hogy súlya a feldolgozóiparon belül 16 százalékponttal 10 százalékosra esett vissza. A közúti gépjárműgyártás volumene 94, a közúti jármű alkatrészek gyártásáé 69 százalékkal csökkent – részletezte a KSH.
A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 20,8 százalékkal csökkent. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,9 százalékkal nőtt, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártás 28 százalékkal visszaesett.
Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártást kevésbé érintette a járvány. A termelés volumene 7,9 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos hónapjában, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A KSH egyedül a gyógyszergyártásban mért növekedést: a kibocsátás áprilisban 19,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázist.
A közepes súlyú alágak közül legkisebb mértékben, 5,2 százalékkal a villamos berendezések gyártása csökkent.
Az ipari export volumene 43,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A járműgyártás kivitele kiugróan, 77,2 százalékkal, míg a 19 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 23,1 százalékkal esett vissza. Az élelmiszerkivitel mindössze 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi (+16,2 százalékos) magas bázistól, a gyógyszerexport 18,3 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipar belföldi értékesítése 38,7 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbitól, egyedül a gyógyszergyárak értékesítése nőtt 16,3 százalékkal. Az élelmiszeripar belföldi eladásai tavaly augusztus óta először csökkentek, 10,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A járműipar 77,5 százalékkal, a számítástechnikai ágazat 23,8 százalékkal, a gépipar 27,2 százalékkal, a vegyipar 21,6 százalékkal kevesebb terméket értékesített, mint tavaly áprilisban.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 41,9 százalékkal kisebb volt a tavaly áprilisinál. Az új belföldi rendelések 34,4 százalékkal, az új exportrendelések 43,2 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 4,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az exportrendelések 4,7 százalékkal, a belföldiek 4,5 százalékkal estek vissza.
Az év első négy hónapjában az ipari termelés 9,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 10,6, míg a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 5,9 százalékkal csökkent.
Meglepetés: a kormány a veszélyhelyzet idején többet költött sportra, mint munkahelyvédelemre
