Súlyos állításokat fogalmazott meg Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottságának szerdai ülésén. A volt főügyész szerint politikai nyomás nehezedett a Völner–Schadl-ügy nyomozóira, és olyan utasítás is érkezett, amely az eljárás leállítását célozta. Fürcht arról is beszélt, hogy bizonyítékok megsemmisítésére szólították fel őket, de ezt megtagadták.

A Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke által vezetett parlamenti vizsgálóbizottság október 21-i ülésén Fürcht Pál részletesen beszélt a Völner–Schadl-ügy nyomozásának körülményeiről. A 24.hu beszámolója szerint a korábbi főügyész olyan eseményeket idézett fel, amelyek felvetik a nyomozásba történő külső beavatkozás és az igazságszolgáltatás befolyásolásának kérdését.

Fürcht elmondása szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkori vezetője, Tomin Szilvia tábornok személyesen kereste meg, és közölte vele, hogy felsőbb utasítást kapott: a Völner Pált érintő ügyet le kell zárni, abból nem lehet büntetőeljárás.

A volt főügyész szerint azonban a nyomozásban részt vevők ezt nem voltak hajlandók végrehajtani, mert úgy ítélték meg, hogy az eljárás megszüntetésével maguk is bűnpártolást követnének el.

Fürcht beszámolója alapján végül Ibolya Tibor akkori fővárosi főügyész bevonásával találtak megoldást: Végh Tamás ügyész feljelentést tett, és ezzel megindulhatott az eljárás. Fürcht azt is állította, hogy Ibolyát később egy politikus számon kérte a feljelentés miatt, a főügyész pedig azzal válaszolt, hogy nem akart bűnpártolást elkövetni.

A bizonyítékok megsemmisítésére is utasítást kaptak

A meghallgatás egyik legsúlyosabb állítása az ügy iratainak kezelésére vonatkozott. Fürcht szerint felettesétől szóbeli utasítást kaptak arra, hogy semmisítsék meg a nyomozati anyagokról készült hiteles másolatokat.

Ezt azonban megtagadták, és az iratokat egy páncélszekrényben helyezték el. A volt főügyész tudomása szerint ezek a dokumentumok ma is megvannak.

Fürcht szerint a másolatok megsemmisítése azért jelentett volna komoly veszélyt, mert így nehezebbé válhatott volna az eredeti nyomozati anyagok esetleges utólagos módosításának ellenőrzése.

A bizottsági meghallgatáson elhangzott állítások különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy Fürcht 2024 márciusában még nyilvánosan arról beszélt: az ügyészségi iratok eltüntetése vagy átírása a dokumentációs és nyilvántartási rendszer miatt gyakorlatilag lehetetlen.

Varga Judit szerepéről is beszélt

Fürcht a korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit felelősségére is kitért. Állítása szerint a nyomozás során nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy Varga közvetlenül részt vett volna a visszaélésekben.

A volt főügyész úgy fogalmazott, hogy Varga lényegében teljesen átengedte a végrehajtási terület felügyeletét akkori helyettesének, Völner Pálnak.

A Völner–Schadl-ügy 2024-ben ismét a politikai érdeklődés középpontjába került, amikor Magyar Péter nyilvánosságra hozta azt a hangfelvételt, amelyen Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék beavatkozhattak a nyomozati iratok tartalmába.

Fürcht akkor elismerte, hogy az ügyben szereplő „Tóni, Barbara és Ádám” megnevezések mögött kik állnak, ugyanakkor azt közölte, hogy velük kapcsolatban nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékot.

A gyermekvédelmi botrányokra is kitért

A volt főügyész szerint a Völner–Schadl-ügy következményeként egyes nyomozókat más területre, köztük gyermekvédelmi ügyekre csoportosítottak át. Állítása szerint ezek a szakemberek később fontos szerepet játszottak a Juhász Péter Pálhoz kapcsolódó ügy feltárásában is.

Fürcht saját felelősségét sem hárította el teljesen. A bizottság előtt kijelentette, hogy erkölcsi felelősséget érez a történtek miatt, mert ha az érintett intézmények megfelelően működtek volna, nem alakulhattak volna ki ilyen ügyek.

A volt főügyészt időközben felfüggesztették

Fürcht Pál idén júniusban, az úgynevezett aranykonvoj-ügy következményeként távozott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői posztjáról. Október közepén pedig ügyészi állásából is felfüggesztették korábbi nyilvános nyilatkozatai miatt.

A bizottság előtt hangsúlyozta, hogy bár a sajtónak nem nyilatkozhat, hivatalos eljárás keretében továbbra is beszámolhat a tudomására jutott eseményekről.

A szerdai meghallgatás ugyanakkor több lényeges kérdést is nyitva hagyott. Egyelőre nem derült ki, hogy pontosan kitől származhatott a nyomozás leállítására vonatkozó állítólagos utasítás, és ki rendelte el a hiteles iratmásolatok megsemmisítését.

indexkép: MTI