Kövér László fideszes házelnök hivatala nem tiltotta meg a szoboravatást, arra hivatkozva, hogy az Országgyűlés alelnökének döntése, hogyan rendezi be az irodáját.

Ahogy azt portálunk is megírta, a Mi Hazánk hétfőn bejelentette, hogy kiállítják a Magyarországot 1920 és 1944 között kormányzó Horthy Miklós szobrát alelnökük és képivselőjük, az Országgyűlés alelnöki posztot betöltő Dúró Dóra irodájában. A szélsőjobboldali párt terve ellen Kövér László házelnök hivatala nem tiltakozott – az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy nem szólhatnak bele, hogyan rendezi be az irodáját Dúró Dóra –, így kedden felavathatták a kormányzó mellszobrát.

A HVG beszámolója szerint Novák Előd, a Mi Hazánkj másik alelnöke (és Duró Dóra férje) az eseményt megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Horthyt lehet ugyan kritizálni, azonban az eredményeit elvitatni lehetetlen. A Demokratikus Koalíció hétfőn "náci provokációnak" nevezte a szoborállítást, amire most Novák úgy reagált, hogy a DK meg szivárványzászlót tűzne ki a parlamentre, ha kormányra kerülne (amivel lényegében egyenlőségjelet téve a melegjogok melletti kiállás és a kormányzó éltetése között – a szerk.).

Toroczkai László pártelnök pedig a Fidesznek szúrt oda, akik szerinte úgy nevezi magát nemzeti pártnak, hogy közben a Horthy-kérdést és a Trianon-kérdést „nem rendezte”. A Mi Hazánk vezetője szerint a nemzet felkészítésébe kezdtek bele a szobor felállításával, ugyanis Toroczkai abban hisz, hogy az ország előtt nehéz időszak áll, ezen időszak előtt pedig a nemzet lelki megerősödésére van szükség, hiszen a cél az, hogy a demográfiai és gazdasági mutatókban "legalább megközelítsük" a Horthy fémjelezte korszakot.

Az MTI híre szerint  Kovács Attila református lelkipásztor áldotta meg az 57 centiméteres bronz mellszobrot, amely Csák Attila alkotása.

A Mi Hazánk a szoboravatást a második bécsi döntés 82. évfordulójára időzítették: 1940-ben augusztus 30-án egyeztek meg arról, hogy Észak-Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Kedden egyúttal egy határozati javaslatot is benyújtottak arra vonatkozóan, hogy az évfordulót emléknappá nyilvánítsák.