A keddi parlamenti ülésen több fontos törvényjavaslatot fogadtak el, amelyek közül a legjelentősebbeket a következők:

Alaptörvény-módosítás

Legfőbb ügyész kinevezése: A módosítás értelmében a legfőbb ügyészt a jövőben nemcsak az ügyészek közül lehet választani. Ez a változtatás kiterjeszti az Országgyűlés mozgásterét a jelöltek körében.

Bírói kinevezés korhatára: A bíróvá váláshoz szükséges alsó korhatár 35 évre emelkedik. Az indoklás szerint ez a döntés a bírói szakmai felkészültség növelését, a közbizalom erősítését és a döntéshozatal minőségének javítását szolgálja.

Választási törvény módosítása

Választókerületek átrajzolása:

Budapesten az eddigi 18 helyett 16 választókerület lesz, míg Pest vármegyében 12-ről 14-re nő ezek száma. Átalakították Fejér és Csongrád-Csanád vármegyék körzeteit is.

Az átalakítás demográfiai változásokra hivatkozik, de érzékenyen érintheti az ellenzéket, amely 2022-ben a budapesti körzetek többségét megnyerte.

Újraszámolás lehetősége: Ha az első két helyezett közötti különbség szűk (0,5% vagy 101 szavazat alatti), a szavazatok újraszámolása kérhető.

Lakcímkártya nélküli szavazás: Személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány elegendő lesz a választásokon való részvételhez.

Online agresszió büntetése

Az internetes erőszakos fenyegetések szigorúbb szankciók alá esnek. Az, aki nagy nyilvánosság előtt konkrét személyek halálát kívánja, erőszakos tartalmat közöl, akár egy év börtönbüntetést is kaphat.

Az online sajtótermékek felelőssége megnő az agresszív kommentek szűrésében.

Ezek a változtatások jelentős hatással lehetnek a jogi, politikai és társadalmi környezetre. Az új szabályozások januárban lépnek hatályba.

Fiatalkorúak elleni bűncselekmények

A minősített emberölés fiatalkorúak esetében sem évülhet el függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el. A kormánypártok így  a Till Tamás-ügy miatti társadalmi felháborodást próbálják kezelni.

indexkép: MTI, Illyés Tibor