Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Szűk egy évvel vagyunk a 2022-es választás előtt, de az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek magabiztosan már arról nyilatkozgatnak, hova vezetne az első miniszterelnöki útjuk, hogyan építenének újjá demokráciaellenes (!) intézményeket (igen, Dobrev Klára posztjában tényleg ezt írta valaki a DK-nál), a magyar főbíró az ellenzék által tervezett alkotmányos puccsról értekezik (egyáltalán nem alaptalanul), az orbáni közalapítványokba való államivagyon-kiszervezést pedig a Fidesz választási bukásának előszeleként, mintegy előremenekülésként tálalja a sajtó egy része. Azaz már most mindenki arról beszél:
mi lesz itt, ha kormányváltás lesz?
Az Azonnali felkérésére a Böcskei Balázs vezette IDEA Intézet és a 5-Words ezért egy olyan közös kutatást végzett, amiben azt mérték fel, hogy a különböző politikai táborokhoz tartozó személyeknek egyáltalán mi jut eszébe a kormányváltás szóról.
Két csoportba sorolták a válaszadókat:
– az egyik oldalon vannak a kormányváltást akarók,
– a másik oldalon a status quo hívei, akik azt szeretnék, hogy 2022 után is maradjon az Orbán Viktor vezette kormány.
Az eredmény alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy
a magyar közélet teljesen két, egymással ellentétes részre szakadt.
A kutatás eredményeiből látni, hogy mindössze két közös szó van, ami a kormánypárti és a kormányváltást akaró szavazóknak is eszébe jutott a kormányváltás szó hallatán, de azok előfordulása sem volt túl gyakori. Mint a lentebbi képen is látszik, ez az összefogás, illetve az erőtlenség volt.
Az ellenzéki közvélemény fő asszociációja az elszámoltatás volt, de a megnevezett szavakból az is kirajzolódik, hogy az ellenzéki pártok tematizációja a kormányellenes tábornál hatásos, hiszen több szó is az ellenzék ígéreteihez, illetve kormányprogramjához tartozik. Ilyen az egészségügy rendbehozatala, az oktatási reform, az antikorrupció, a nyugdíjak emelése, vagy a jogállam, egyenlőség és az átláthatóság is.
Van olyan ellenzéki szavazó, akinek a kormányváltásról a remény, az öröm és a NER lebontása jut eszébe.
Általánosan az a kép rajzolódik ki az ellenzéki szavazók esetén, hogy kormányváltás esetén az új kormánytól a jogállamiság visszaállítását és az elszámoltatást várják el, de ezenkívül egy szolidárisabb, emberközpontúbb állam kiépítését is remélik. Ezenkívül hangsúlyos a szabadság fogalma, hiszen a kormányváltást remélők az egyéni szabadságjogok, illetve a sajtó- és véleményszabadság növekedését várják egy 2022-es kormányváltás következtében.
A kormányváltást szorgalmazók körében hiába vannak túlsúlyban a pozitív szavak, azért egy-két negatív töltetű szó is előkerült: ilyen volt a nehéz, illetve az erőtlenség. De azért így is kijelenthető, hogy a kormányváltásra nem a legkisebb rosszként tekintenek, szerintük ezzel jöhet el egy szolidárisabb, reményekkel teli jövő.
A kormánypártiak inkább érzelemből válaszoltak
Ha megvizsgáljuk azok válaszát, akik azt szeretnék, hogy 2022-ben sorozatban negyedszerre is a Fidesz-KDNP nyerje meg a választásokat, azt látni, hogy a kormányváltásról nekik nem bizonyos programpontok vagy állapotok jutnak az eszükbe,
hanem leginkább érzelmet kifejező szavak, amik leginkább félelmekről szólnak.
Nem meglepő módon a kormányváltás szóról elsőként a káosz jut eszükbe a kormánypárti válaszadóknak, de a kilátástalanság, az ajjaj, a széthúzás és a zavargások szavak is előkelő helyet szereztek a listán.
Ebből akár arra is lehet következtetni, hogy sokan a kisebbik rosszként tekintenek a jelenlegi rendszerre,
és az esetleges kormányváltás utáni hanyatlást elkerülendően szavaznak inkább a jelenlegi kormányra.
A kormánypárti szavazók pesszimistán állnak egy esetleges kormányváltáshoz: az asszociációjuk szerint egy kormányváltás után az új, hatpárti ellenzék által vezetett kormány olyan szakpolitikai döntéseket hozna (adóemelés, áremelés), ami káoszt, gazdasági romlást, katasztrófát, államcsődöt és rombolást hozna a hatalmi harcok mellett.
A kormánypárti szavazóknak egyetlen egy pozitív szó sem jut eszébe a kormányváltás szóról.
A kutatás eredménye azonban egyáltalán nem meglepő abból a szemszögből, hogy az eltérő pozícióból kampányoló pártok mindig más tétet adnak a választásoknak: a hatalomon lévők igyekeznek úgy bemutatni, hogy a dicső múltat és jelent felváltaná a bizonytalan, rideg és rossz jövő, míg ellenzékből a politikusok úgy igyekeznek beállítani a választásokat, hogy a sivár és borzasztó jelent a fényes jövő váltaná fel egy esetleges siker esetén – ez pedig nem csak Magyarországra jellemző kampánystratégia.
Teljesen két részre szakadt a magyar valóság
A kutatás még atekintetben is érdekes, hogy a két közös szón kívül
csak egy olyan kifejezés volt, amit mindkét tábor megnevezett, ugyanakkor ellentétes előjellel.
Ilyen volt az Európai Unióhoz való viszonyulás egy esetleges 2022-es kormányváltást követően. A kormányváltást szorgalmazók szerint a kormányváltással könnyebbé válik a „visszatérés Európához”, míg a kormánypárti szavazók ezt úgy értelmezték, hogy ezzel az új kormány „külföldi érdekek kiszolgálását” hajtaná végre. De ezen szavakon kívül nem igazán jelent meg ugyanaz a téma vagy szó a két oldalon,
azaz egymástól eltérő, két valóságértelmezésre szakadt a magyar közbeszéd.
A kormányváltást szorgalmazók körében 85 százalékban jutott eszükbe két ugyanolyan szó, a kormánypártiak esetén 84 százalékban, ugyanaz a három szó ennél jóval kevesebb embernek jutott eszébe (a kormányváltást szorgalmazóknál 34 százalék, a kormánypártiaknál 26 százalék), míg négy szó csak a kormányváltást akaróknak jutott eszébe.
Ezenkívül az is szembeötlő, hogy mely szavakat párosították leginkább a kutatásban résztvevők:
ha valaki több szóra is asszociált a kormányváltás kapcsán, akkor abban az elszámoltatás gyakran szerepelt.
Mint az alábbi képen látjuk, az elszámoltatás még olyan, jelentéstartalmilag egymástól távol álló kifejezésekkel is szerepelt, mint az egészségügyi reform, az oktatási reform vagy a nyugdíjak rendezése.
Ez alapján nem véletlen, hogy az ellenzéki szavazótábor első számú gondolata a kormányváltásról az elszámoltatás.
Az összes megkérdezett válaszait az alábbi szövegbuborékban foglaltuk össze:
Az IDEA Intézet és 5-WORDS közös kutatása május 27-e és június 8-a között készült. A kutatás során azzal fordultak a megkérdezettekhez, hogy válaszoljanak meg egy asszociációs kérdést, ami jelen esetben az volt, hogy milyen várakozásokkal tekint egy 2022-es kormányváltást követő időszakra – maximum öt szóval. A többszavas kérdezés annak az esélyét nyújtja, hogy a válaszadók alaposabban végiggondolják véleményüket, mintha csak egyetlen kifejezéssel élhetnének. Utóbbi esetben gyakran előfordul, hogy pártpreferenciájuk mentén, illetve érzelmi alapon döntenek.
Ezzel az új véleménytérképezési módszerrel viszont olyan mélyfúrásokat lehet végezni, amelynek segítségével szélesebb spektrumot kapunk arról, hogyan látják vagy beszélik el az adott eseményt a megkérdezettek.
A felmérés – szemben az IDEA Intézet kérdőíves, kvantitatív adatfelvételének általános részével – az ország lakosságára nézve nem reprezentatív statisztikai mintát eredményezett. Jelen esetben ugyanis kvalitatív eredményekről kell beszélnünk, egy-egy csoport asszociációról számolunk be.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexkép: Jakab Péter Jobbik-elnök, Karácsony Gergely Párbeszéd-társelnök és Orbán Viktor Fidesz-elnök – a képek forrása a politikusok Facebook-oldala)
