Az év első három hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2554,1 milliárd forintos mínuszban zárt – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közléséből. Ez azt jelenti, hogy a 2025-re tervezett teljes éves hiány (4123 milliárd forint) már most 62 százalékban teljesült, miközben időarányosan csak 25 százaléknál kellene tartani.

A részletek alapján a központi költségvetés 2458,4 milliárd forintos deficitet mutatott, a társadalombiztosítási alapok további 115 milliárd forintos hiányt produkáltak, míg az elkülönített állami pénzalapok kisebb, 19,3 milliárdos többletet hoztak.

Márciusban önmagában 831,2 milliárd forinttal nőtt a hiány, ami jócskán meghaladja az időarányos mértéket. Az NGM szerint ennek oka részben az, hogy néhány adónem esetében a bevételek később érkeznek, mivel még nem járt le a befizetési határidő. Ugyanakkor a kiadási oldalon is jelentős tételek jelentkeztek: például az állami közösségi és közüzemi szolgáltatásoknál, különösen a rezsivédelmi támogatások kifizetései révén.

Pozitívumként a minisztérium kiemelte, hogy az adó- és járulékbevételek az előző év azonos időszakához képest 11,6 százalékkal nőttek, különösen az áfabevételek emelkedtek (265,6 milliárd forintos plusz). Ugyanakkor a kamatkiadások március végére 1553,7 milliárd forintra rúgtak, ami 312,4 milliárddal haladja meg a tavalyi szintet. Ez főként a Prémium Magyar Állampapírok és a dollárkötvények kamatfizetési időpontjai miatt alakult így. Emellett a nyugdíjkiadások is emelkedtek.

indexkép: Getty Images