Megérkezett az idei első hó
Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat – állapította meg az Európai Bíróság a HVG cikke szerint.
A portál azt írja, az ország három részében, hosszú éveken keresztül állt fenn a jogsértő gyakorlat. Az Európai Bizottság keresetlevelében az állt, hogy 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, illetve 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében – mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig – rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket, ami a szálló por uniós rendeletben meghatározott méretét jelenti.
A bírósági ítélet kimondja, hogy Magyarország egyrészt nem teljesítette arra vonatkozó kötelezettségét, hogy ezen részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt arra irányuló kötelezettségét sem, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.
Magyarország a határon átnyúló szennyezésre hivatkozott, a Bíróság viszont rámutatott, hogy a határértékeket ezen körülmények figyelembevételével állapították meg. Továbbá azt is felróják a magyar hatóságoknak, hogy csak jelentős késéssel fogadták el a levegőminőség javításával kapcsolatos intézkedéseket.
A Bíróság közleményében az áll, hogy az említett részecskéknek való tartós kitettség növeli a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések és a tüdőrák kockázatát.
Mint a HVG írja, Magyarország ellen 61 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ezek közül 13 környezetvédelmi ügyekben indult. A kis méretű szennyező részecskékkel kapcsolatos ügy még 2018 februárjában lépett a második szakaszba, és akkor két hónapja lett volna az országnak, hogy megmutassa, hogyan orvosolná a helyzetet.
Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza a HVG-nek azt mondta:
miközben az uniós jogszabályok alapján egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb a PM10 koncentráció az egészségügyi határértéknél, nálunk az ország egyes részein szinte minden évben előfordul, hogy 70–90 napon keresztül meghaladják ezt a mérőállomásokon mért adatok.
Hozzátette: számos lehetőség – és elég sok idő – lett volna arra, hogy ezt orvosolják a megfelelő intézkedésekkel.
Még 2011-ben született is egy kormányhatározat a PM10 csökkentési programról, amiben szerepeltek a legfontosabb intézkedések, amelyek a háztartási tüzelésre, az iparra és a közlekedési szennyezésre vonatkoztak. A gond az, hogy ezeket vagy csak nagyon vontatottan, vagy egyáltalán nem is hajtották végre, hiába írta elő magának a kormány
– fogalmazott a szakértő.
A környezetvédelmi szakjogász szerint az egyik legnagyobb gond az, hogy bár évekkel ezelőtt elkészült egy jogszabálytervezet, ami megtiltotta volna a legrosszabb minőségű szénfajták eltüzelését a lakosságnak, ezt azóta sem fogadták el. Pedig ez jelentős lépés lett volna, ugyanis – mint mondta – "a lakossági tüzelés felelős a PM10 szennyezettség 60–70, és az ennél még kisebb méretű PM2,5 szennyezés úgy 85 százalékáért.
Előrelépés lehetett volna, hogy 2021. január 1-jével végre megvalósulhatott volna a zöldhulladék-égetés országos tilalma, csakhogy ennek szabályozását a veszélyhelyzet idejére visszaadták önkormányzati hatáskörbe, vagyis egyelőre mégsem országos szintű a tiltás.
