Jogegységi határozatot hozott a Kúria a devizahitelesek ügyében, amely alapjaiban formálhatja át az elmúlt évek joggyakorlatát. A döntés közvetlen előzménye az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavaszi ítélete, amely az adósok szempontjából kedvezően értékelte a korábbi hazai eljárásokat. Az új kúriai álláspont megerősíti: ha a devizahiteles szerződésben nem kaptak megfelelő tájékoztatást az adósok az árfolyamkockázatról, akkor a folyósított összeget meghaladó minden befizetett pénz visszajárhat.

A Kúria kimondta: ha a szerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás hiánya miatt érvénytelen, azt utólag nem lehet érvényessé nyilvánítani – hacsak az adós ezt maga, megfelelő információk birtokában, kifejezetten nem kéri. Ez azt jelenti, hogy az érvénytelenség megállapítása után a bank nem tarthat igényt kamatokra, kezelési költségekre vagy egyéb díjakra – kizárólag a kölcsönként folyósított összeget követelheti vissza.

Törés a korábbi bírói gyakorlatban

A döntés jelentősége abban is áll, hogy a Kúria több korábbi, devizahiteles ügyekben hozott határozatát semmisnek tekinti a jövőre nézve. A jogegységi határozat szerint a bíróságok ettől kezdve nem kötelesek ezeket a korábbi döntéseket irányadónak tekinteni – vagyis az új álláspont érvényesülhet a jövőbeli perekben.

Fontos kérdések maradtak nyitva

Bár a határozat új irányt mutat, több, az adósok számára kulcsfontosságú kérdésben nem született döntés. A Kúria nem foglalt állást például a kártérítési igényekről, amelyeket az EUB ítélete egyébként lehetségesnek tartott. Emellett nem tért ki arra sem, hogy lehetőség nyílhat-e perújításra azokban az ügyekben, amelyekben az adósokat épp a Kúria korábbi gyakorlata alapján ért hátrány.

Továbbá a testület nem vizsgálta az árfolyamrés tisztességtelenségét sem – pedig éppen ez volt az a pont, amelyre hivatkozva a 2010-es évek közepén az Orbán-kormány a szerződések tartalmi módosítását végrehajtotta. Ez ellentmondásban áll az EUB álláspontjával, amely szerint a szerződés tartalmát utólag nem lehet módosítani, még „a fogyasztó védelmében” sem.

Mi következik most?

A mostani döntés az első lépés lehet egy új korszak felé a devizahiteles ügyek jogi rendezésében. A bíróságokra nézve kötelező erejű határozat alapján újra megnyílhat az út azok előtt, akik nem kaptak megfelelő tájékoztatást a szerződéskötéskor. Ugyanakkor a teljes jogorvoslathoz még nyitott kérdések is maradtak – különösen a kártérítések és a régebbi ügyek újranyitása kapcsán.

A jogegységi határozat hétfőn jelent meg a bíróság honlapján, de hatása hónapokon, éveken át tartó jogviták sorát befolyásolhatja. Egy biztos: a Kúria mostani döntése komoly reményt adhat sok devizahitelesnek, de a harc a teljes kártalanításért még nem ért véget.

Az OTP a következőt reagálta a döntés után: 

„A Kúria a 2025. július 14-én közzétette jogegységi döntését az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-i, devizahitelek elszámolását érintő iránymutatása alapján. A Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre. A döntés kizárólag csak azon eseteket érinti, ahol a fogyasztói devizahitelt nyújtó pénzügyi intézmény árfolyam kockázatról szóló ügyféltájékoztatása nem volt megfelelő és emiatt a bíróság kimondhatja a devizahitel szerződés érvénytelenségét (semmisségét).

Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.”

indexkép: Getty Images