Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
A jelképes alapkőletétellel hivatalosan elkezdődött az ország jelenleg folyamatban lévő legnagyobb építési beruházása, a Budapest–Belgrád vasútvonal Soroksár és Kelebia (vagyis az országhatár) közti felújítása. Az eseményre Kiskunhalason, vagyis a vonal déli végén kerítettek sort, részt vett Palkovics László innovációs miniszter, egyben a felújításért felelős kormánybiztos, Tomislav Momirović szerb közlekedési miniszter, Homolya Róbert, a MÁV-Volán-csoport elnök-vezérigazgatója, Bányai Gábor országgyűlési képviselő és videokapcsolaton keresztül Ning Jizhe, a kínai Fejlesztési és Reform Bizottság alelnöke – számolt be a HVG.
Palkovics László arról beszélt a pénteki alapkőletételnél, hogy a magyar közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll, ezen belül pedig az egyik legfontosabb beruházás a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. Szerb kollégája szintén nagy szavakat használt: ő azt mondta, a térség legmodernebb vasútjának megépítésével együtt még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója már a számokról is beszélt:
a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.
Emellett a MÁV honlapjának beszámolója szerint elhangzott az is, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a Budapest és Belgrád közötti vonatok esetében a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő, míg belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg a 160 kilométeres szakaszt a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel is számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig.
Mint a hvg.hu írja, a voltaképpeni felújítás igazából még nem kezdődik el, az alapkőletétel az "előkészítő munkavégzés" kezdetét hivatott jelezni (amikor Palkovics László tavaly nyáron bejelentette, hogy elkezdődött a vasútvonal hazai szakaszának fejlesztése, 2025-ös céldátumot említett, amiből sejthető volt, hogy maga a kivitelezés csak 2022-ben vagy 2023-ban kezdődik).
Egy évtizedre titkosítva
A vasútvonal tervezésre és a kivitelezésre kiírt közbeszerzést 2019-ben nyerte meg a CRE Konzorcium (amelynek tagjai a Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt., a China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.), majd a tervezést továbbpasszolták a Kontúr Csoport Kft. és a China Railway Design Corporation konzorciumának (utóbbi szintén ahhoz a kínai állami cégcsoporthoz tartozik, mint a fővállalkozók, előbbi egy független hazai vasúti tervezőcég).
A 2019-ben aláírt kivitelezési szerződés viszont csak 2020 közepén lépett hatályba, mert addigra sikerült tető alá hozni a kínai Eximbank és a magyar állam közti hitelszerződést. A hitellel kapcsolatban nem ismerünk minden részetet, Varga Mihály pénzügyminiszter annyit árult el róla, hogy fix, 2,5 százalékos kamatozású és a projekt körülbelül 700 milliárd forintos összköltségének 85 százalékát fedezi. De tulajdonképpen
az egész projektről nagyon keveset lehet tudni, ugyanis az Országgyűlés tavaly törvényileg titkosított tíz évre minden, a vasútvonal felújításával kapcsolatos szerződést, iratot, adatot.
Mivel a beruházás részletei titkosak, nehéz megmondani, megéri-e a magyar államnak és a magyar adófizetőknek – jegyzi meg a HVG cikke. A Budapest-Kelebia vasútvonal felújítása és fejlesztése nagyon drága lesz, de a kormány indoklása szerint megéri, mert a görögországi Pireusz kikötőjéből rengeteg kínai áru jön majd rajta, és Magyarország lesz Kína logisztikai és vámközpontja Európában (ez utóbbi jelentős vámbevételeket jelenthet). Ezt és a reálisan várható forgalmat szem előtt tartva a vonal becslések szerint legkorábban 130, legkésőbb 2400 év alatt termelheti vissza a felújítás költségeit.
