A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közzéteszi a bruttó átlagkeresetre vonatkozó adatokat Magyarországon. Ez azonban gyakran félrevezető képet ad, mivel nem mutatja meg a bérek közötti jelentős eltéréseket. A Portfolio.hu például nemrég kikérte a KSH-tól a jövedelmek tizedek szerinti bontását, amelyből kiderült, hogy a munkavállalók 66,5 százalékának keresete elmaradt az országos bruttó átlagkeresettől.

A GKI Gazdaságkutató Intézet azt is megvizsgálta a telex.hu összefoglalója szerint, hogy a teljes keresettömeg hogyan oszlik meg a különböző kereseti csoportok között, azaz mennyi jut a legjobban és a legrosszabbul kereső munkavállalókra. Számításaik szerint a teljes állásban dolgozók legjobban kereső 10 százaléka a keresettömeg nagyobb részét kapja, mint az alsó 50 százalék együttesen.

Az adatok szerint a legalsó jövedelmi tized a teljes keresettömeg mindössze 3,5 százalékát teszi ki, míg a legfelső tized részesedése 28,1 százalék, ami nyolcszoros különbséget jelent. Még a második legjobban kereső csoporthoz képest is kétszer annyi jövedelem jut az első tizedhez.

A GKI elemzése szerint a keresetek ilyen mértékű egyenlőtlensége nemcsak társadalmi kérdéseket vet fel, hanem a fogyasztásra is jelentős hatással van. Közgazdasági alapelv, hogy az alacsonyabb keresetűek jövedelmük nagyobb részét fordítják fogyasztásra, míg a magasabb keresetűek többet takarítanak meg. Emiatt a kereseti különbségek a kiskereskedelmi forgalmat és a fogyasztási mutatókat is kedvezőtlenül befolyásolják.

2024-ben a minimálbér emelkedése miatt az alsó tizedben százalékosan nagyobb mértékben nőtt a kereset (10-15%), mint a legfelső tizedben, azonban nominálisan a különbségek tovább nőttek. A legkisebb keresetűek havi bruttó jövedelme 29 500 forinttal emelkedett, míg a legnagyobb keresetűeké 166 600 forinttal.

Ennek következtében a legfelső három kereseti tized részesedése a keresettömegből 2023-ról 2024-re 48 százalékról 54 százalékra nőtt. A GKI szerint a nominális béremelkedés nagyobb része a magas keresetűeknél realizálódott, akiknél jellemzően magasabb a megtakarítási ráta. Ez pedig tovább erősíti a kereseti egyenlőtlenségeket, amelyek több kedvezőtlen hatásuk mellett a hazai fogyasztás bővülését is visszafogják.

indexkép: Getty Images