A Kiterjesztett Gyártói Felelősségi (EPR) rendszer szigorúbb ellenőrzései és bírságai 2025. április 1-jétől

A Kiterjesztett Gyártói Felelősségi (EPR) rendszer bevezetése óta számos kérdés merült fel az ellenőrzések időpontjával és a szankciók szigorúságával kapcsolatban. Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság (OHH) most végre határozott lépéseket tesz: 2025. április 1-jétől speciális szabályok szerint kiszabott EPR bírságok válnak érvényessé, amelyek akár az elmaradt díjfizetés 50%-át is elérhetik. Az alábbiakban Falcsik István, az RSM Vám-, jövedéki és hulladékgazdálkodási tanácsadás üzletágvezetőjének elemzését közöljük.

Mi változik április 1-től?

Az EPR ellenőrzések joga jelenleg is az OHH-hoz tartozik, nem pedig a koncessziós jogokat birtokló MOHU-hoz. Eddig az ellenőrzések főként adategyeztetésekre korlátozódtak, komolyabb szankciók nélkül. Azonban 2025 áprilisától az OHH hatékonyabb eszközökkel fog felvenni a harcot az EPR kötelezettségeket elmulasztó vállalatok ellen.

Fokozódó EPR ellenőrzések

Az új szabályok lehetővé teszik az OHH számára, hogy szigorúbban ellenőrizze a vállalatok tevékenységét. A helyszíni ellenőrzések gyakorisága várhatóan növekedni fog, és az EPR adatszolgáltatás elmaradása vagy hibás teljesítése esetén bírságok kiszabására kerül sor. Az új rendszer szerint azok a vállalatok, akik nem teljesítik az EPR kötelezettségeiket, jelentős pénzügyi szankciókra számíthatnak.

Az EPR bírságok mértéke

Az új szabályozás szerint a következő esetekben kerülhet sor bírságok kiszabására:

• Ha egy vállalat nem szolgáltat adatot a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségéről, az elmaradt EPR díj 50%-ának megfelelő bírságot kell fizetnie.

• Hibás adatszolgáltatás esetén, ha kevesebb EPR díjat fizetnek, a bírság az eltitkolt mennyiség után számított összeg 50%-a lesz.

• Ha a jogsértés több termékáramra is kiterjed, az egyes termékáramok után megállapított bírságok összeadódnak.

Összefoglalva, az EPR bírság mértéke a bevallani és befizetni elmulasztott EPR díj 50%-a lehet, ami jelentős pénzügyi terhet jelenthet a vállalatok számára.

Mit tehetnek az EPR-ben érintett, de még nem regisztrált vállalatok?

Az új szabályok életbe lépésével nincs többé lehetőség a halogatásra. Azoknak a vállalatoknak, akik még nem regisztráltak az EPR rendszerbe, sürgősen el kell végezniük a regisztrációt, valamint gondoskodniuk kell az EPR nyilvántartások kialakításáról, az adatszolgáltatásról és a díjfizetésről. A mulasztás mostantól nemcsak adminisztratív kockázatot jelent, hanem komoly pénzügyi következményekkel is járhat. Tapasztalt tanácsadó segítségével azonban még mindig elkerülhetőek a bírságok, és jogszerűen teljesíthetők az EPR kötelezettségek.

A hibrid szabályozás kihívásai

Az EPR egyedi, hibrid szabályozás, amely egyesíti a korábbi termékdíj-rendszer és a hulladékgazdálkodási előírások elemeit. A fő különbség az, hogy míg a termékdíjat a NAV kezelte, az EPR egy koncessziós rendszerbe került, ahol a bevételeket a koncesszort működtető MOHU kapja. Ez a kettősség számos kihívást jelent, például az önrevízió lehetőségének korlátozottságát, vagy azt, hogy az EPR díjak és bírságok alakulása nagyban függ a koncesszori rendszer gazdasági fenntarthatóságától.

Mire számíthatnak az EPR rendszer "potyautasai"?

A potyautasok, vagyis azok a vállalatok, amelyek tudatosan nem teljesítik az EPR kötelezettségeiket, komoly problémát jelentenek a rendszer fenntarthatósága szempontjából. Az EPR díjak célja a hulladékgazdálkodás finanszírozása, így ha a kötelezettek nem fizetnek, az államnak kell pótolnia a hiányt. Ez a helyzet fenntarthatatlan, és az EPR díjak emeléséhez vezethet, amíg a koncesszori tevékenység gazdaságossá nem válik.

2025 áprilisától az OHH és a NAV közös erőfeszítései révén könnyedén azonosíthatók lesznek azok a vállalatok, amelyek nem teljesítik az EPR kötelezettségeiket. Az export, import és belföldi értékesítési adatok alapján a hatóságok pontosan tudják, kik azok a gazdálkodók, akiknek be kellene fizetniük az EPR díjakat.

2025.április 1-jétől az EPR rendszerben komoly változások következnek be. A szigorúbb ellenőrzések és a magas bírságok célja, hogy csökkentsék a potyautasok számát, és biztosítsák a hulladékgazdálkodás finanszírozását. Azoknak a vállalatoknak, akik eddig nem vették komolyan az EPR kötelezettségeket, most már nincs lehetőségük a halogatásra. A szabályok betartása és a regisztráció elvégzése elkerülheti a jelentős pénzügyi szankciókat, és hozzájárul a rendszer fenntarthatóságához.

Forrás: portfolio.hu