Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Miközben a tanárok megalázóan alacsony fizetésük miatt sztrájkoltak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénzügyi kultúrájukról készült jelentést tett közzé márciusban – vette észre a Népszava.
A Domokos László vezette ÁSZ felmérése szerint a megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással, amit a jelentés „rendkívül jó aránynak” tart. A hónapról-hónapra élők alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségével, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénz hiányát.
A megtakarításokat – amik átlagos összegére nem kérdeztek rá – elsősorban folyószámlán tartják a válaszadó tanárok, holott ott – állapítja meg a jelentés – az alacsony kamat és a kezelési költség miatt veszítenek értékükből.
A tudatosabbak (vagy talán azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban tartják a spórolt pénzüket. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be, írják.
A kutatás szerintük azért fontos képet kapni a tanárok pénzügyi kultúrájáró, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára is.
Ma Magyarországon a pályakezdő állami oktatásban elhelyezkedő tanárok bruttó 219 ezer forintot (a 15 ezres pótlékkal együtt ez nettó 160 ezer forint) vihetnek haza havonta, ami éppen megegyezik egy szakmunkás minimálbérével. Három év és egy sikeres minősítő vizsga után a fizetés bruttó 243 ezer forintra emelkedik. Egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré cirka 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet.
