Akár a mérleg nyelve is lehet a Kutyapárt április 3. után
Ehhez azonban be kellene jutnia a parlamentbe, ami kevéssé valószínű. A 21 Kutatóközpont megnézte, hogyan hatna a választás eredményére, ha ez mégis sikerülne nekik.
Ha bejutna az MKKP a parlamentbe, akkor az ellenzék és a kormány is várhatóan két-két mandátummal kevesebbet kapna, így a kétfarkúak nemcsak az ellenzék, hanem a Fidesz kormányalakítását is nehezebbé tehetik,
és akár olyan helyzet is előállhat, hogy az MKKP lenne a mérleg nyelve
– írja a 21 Kutatóközpont az MKKP-t vizsgáló új elemzésében.
Mandátumok és arányok
A Kutatóközpont mandátumkalkulátora szerint ha nem jut be az MKKP (és a Mi Hazánk sem), akkor az ellenzéknek 3 százalékpontos előny is elég lehet a kormányalakításhoz szükséges abszolút többség megszerzéséhez.
Ha viszont bejutnak a kétfarkúak, akkor ehhez a hatpárti koalíciónak 4-5 százalékpontos szavazattöbbséget kell szereznie.
A magyar hibrid választási rendszer sajátosságai miatt az a helyzet, hogy a Fidesz akár 2-3 százalékpontos vereség mellett is tudna kormányt alakítani, az ellenzék kormányalakításához pedig legalább 3 százalékpontos győzelem kellene – ha csak ez a két tömb jut be a parlamenbe.
Ezeket az arányokat tolja el egy harmadik párt bejutása.
Ha ez a harmadik párt az MKKP lenne, akkor a Fidesznek már csak 1-2 százalékpontos vereség férne bele az abszolút többség megszerzéséhez, az ellenzéknek viszont 4-5 százalékpontos előny kellene ehhez a Fidesszel szemben.
Ha épp csak bejut az MKKP, akkor csak 4 mandátumot szerez, és ezzel inkább az ellenzéki többség megszerzését nehezíti. Minél jobban szerepelnek azonban a kétfarkúak, annál nehezebb lesz a Fidesznek többséget szereznie: ha például az MKKP 6 százalékot kap, akkor a Fidesz már csak úgy szerezhetne abszolút többséget, ha legfeljebb 1 százalékpontos vereséget szenved el az ellenzéktől.
Ha egyáltalán bejutnak
A 21 Kutatóközpont elemzése szerint azonban valószínűbb, hogy az MKKP nem fog bejutni a parlamentbe, ugyanis
– „a közvélemény-kutatások átlagosan 3 százalékos támogatottságot mérnek a pártnak, és ebben a tartományban a hibahatár már jóval kisebb, különösen, ha az intézetek átlagát vesszük alapul”;
– kulcsfontoságú a mozgósítás, márpedig az MKKP szavazói jóval kisebb arányban jelezték biztosra a részvételüket, mint a Fidesz vagy az ellenzék szavazói,
– és a kétfarkúaknak már az aláírások összegyűjtése sem ment minden esetben könnyen;
– „ráadásul 27 helyen nem állítanak jelöltet, márpedig jelölt nélkül a korábbi tapasztalatok szerint a listás támogatottság is alacsonyabb szokott lenni”.
De kik az MKKP szavazói?
A Kutyapárt szavazói fiatalabbak és magasabb végzettségűek, mint a teljes népesség átlaga:
– mindössze 25 százalékuk az alapfokú végzettségű (a teljes népességben ez az arány 42 százalék);
– csak 6 szalékuk 65 feletti, viszont felülreprezentáltak a két legfiatalabb korosztályban, összesen 66 százalékuk 18-39 éves, míg ez a teljes népességben 33 százalék.
– emellett a kutyapárti szavazók 25 százaléka budapesti, az összes szavazó esetében ez az arány csak 17 százalék.
A kutatás szerint a kétfarkú-szavazók 60 százaléka kormányváltást akar, és csak minden ötödik szavazójuk szeretné, ha maradna a jelenlegi kormány.
A kutyapárti szavazók között több mint kétszer annyian választanák Márki-Zay Pétert miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort.
A 21 Kutatóközpont az elemzést országos közvélemény-kutatási adatokon végezte, az adatfelvétel az Iránytű Intézet által 2021 októberben, novemberben és decemberben történt. Az összevont teljes adatbázis 5000 elemű, ebből 246 fő MKKP-szavazó.
A 21 Kutatóközpont teljes elemzését az alábbi linken lehet elérni.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
Legfrissebb híreink
