Jelentős változásokat hozhat 2027 a magyar családok, nyugdíjasok, vállalkozások és önkormányzatok számára. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben ismertette a jövő évi költségvetés legfontosabb intézkedéseit. Miközben csökkennek az alacsonyabb keresetűek adóterhei, megduplázódik a családi pótlék és jelentősen emelkedik a minimálnyugdíj, a nagyvállalatoknak és a legvagyonosabbaknak magasabb adókkal kell számolniuk. A kormány több mint 2100 milliárd forintot fordítana az új intézkedésekre.

A miniszterelnök bejelentése szerint a Tisza-kormány a korábbi, általa pazarlónak nevezett állami működés visszaszorításából, valamint az adórendszer átalakításából teremtené elő a szükséges forrásokat. A költségvetés ugyanakkor továbbra is jelentős hiánnyal számol: a GDP-arányos deficit célértéke 4,9 százalék.

Csökken az szja, de szigorodnak az anyák adókedvezményei

A kormány egyik legfontosabb vállalása az alacsonyabb keresetűek adóterheinek mérséklése. 2027-től a minimálbér személyi jövedelemadója 9 százalékra csökken, és minden 680 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkező munkavállaló adója mérséklődik. A kormány számításai szerint az intézkedés mintegy 2,5 millió embert érinthet.

Ezzel párhuzamosan azonban szigorítják az édesanyák szja-mentességét. A kedvezmény csak havi egymillió forintos jövedelemig lesz érvényes, az ezt meghaladó rész után már adót kell fizetni.

A kabinet emellett nem vezeti be a 40 év feletti kétgyermekes anyák korábban törvénybe foglalt adómentességét.

Duplájára nő a családi pótlék, jelentősen emelkedik a minimálnyugdíj

A családokat érintő egyik legnagyobb változás a családi pótlék megduplázása lesz. Az egygyermekes családok havi 12 200 forinttal kapnak többet, míg a kétgyermekes családoknak a jelenlegi havi 26 ezer forint helyett 53 200 forint jár majd. A háromgyermekes családok havi 48 ezer, a négygyermekesek pedig havi 64 ezer forintos többlettel számolhatnak.

Az otthonápolási díjat szintén jelentősen, 50 százalékkal emelik.

A nyugdíjasok számára is komoly változásokat jelentett be Magyar Péter. A minimálnyugdíj összege január 1-jétől 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, emellett sávosan növelik az alacsonyabb nyugdíjakat is.

Megmarad a 13. havi nyugdíj, és a 14. havi nyugdíj első heti részletét is kifizetik. A második részlet folyósításával azonban a kormány egyelőre nem számol.

Az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjas SZÉP-kártyát is kapnak.

Béremelések az oktatásban és a szociális szférában, több pénz az egészségügyre

A közszolgáltatások területén is jelentős többletkiadásokat tervez a kabinet.

A nevelést és oktatást segítő dolgozók nettó bére átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik, míg a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók átlagosan 17,8 százalékos béremelésre számíthatnak.

Az egészségügyre 510 milliárd forinttal több forrást különítenek el, mint 2026-ban.

Az önkormányzatok is több pénzt kapnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás

Az önkormányzatok szempontjából különösen fontos bejelentés, hogy a kormány 64 milliárd forinttal növeli a helyhatóságok támogatását.

Emellett 15 százalékkal, összesen 62 milliárd forinttal csökkentik a szolidaritási hozzájárulást, amelyet a nagyobb adóerő-képességű önkormányzatok fizetnek be a központi költségvetésbe.

Ez Eger számára is kedvező változást jelenthet, hiszen a városnak 2026-ban mintegy 1,7 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást kellett teljesítenie. Egyelőre azonban nem ismert, hogy az új szabályozás pontosan mekkora könnyítést jelent majd az egri költségvetés számára.

Vagyonadó, magasabb társasági adó és reklámadó jön

A kiadások növelésével párhuzamosan a kormány több területen emeli az adókat.

Bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, amelyből évente 200 milliárd forintos bevételt várnak.

A társasági adó általános kulcsa a jelenlegi 9 százalékról 11 százalékra emelkedik. A társasági adó és az innovációs járulék módosításából összesen 260 milliárd forintos többletbevétellel számolnak.

Az energiacégek magasabb befizetéseiből további 100 milliárd forintot várnak, de nagyobb hozzájárulást kell fizetniük a bankoknak, biztosítóknak és kereskedelmi láncoknak is.

A kiskereskedelmi különadó 1 és 50 milliárd forint közötti adóalapra vonatkozó kulcsa 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedik. Az egymilliárd forint alatti bevétellel rendelkező vállalkozások továbbra is mentesülnek az adó alól.

Emelkedik a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterhe, valamint a bányajáradék is.

A reklámadó mértéke nulláról 3,75 százalékra nő, ami a média- és reklámpiac szereplőit is érintheti.

A cégautók esetében pedig a második járműtől megszüntetik az adókedvezményt.

Megszűnik az Otthon Start, új lakástámogatási program indul

A kormány kivezeti az Otthon Start programot, helyette Wekerle+ néven új lakástámogatási rendszert vezet be.

A 18 és 41 év közöttiek új lakás vásárlásakor fix 3 százalékos, használt ingatlan esetében pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt vehetnek igénybe.

Azok számára, akik rendszeresen megtakarítanak, az állam további vissza nem térítendő támogatást biztosít: az első öt évben a befizetések 10 százalékát, a hatodik évtől pedig 20 százalékát teszi hozzá a megtakarításokhoz.

Az energetikai korszerűsítésre felvehető hitel maximális összegét 6 millióról 15 millió forintra emelik, fix 3 százalékos kamattal.

A babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályai ugyanakkor változatlanok maradnak.

Vasútfejlesztés, útfelújítás és energetikai beruházások

A közlekedés fejlesztésére 331 milliárd forintnyi uniós forrást terveznek felhasználni 2027-ben.

A program részeként 35 új, nagy kapacitású intercity-motorvonatot szereznek be, 41 új HÉV-szerelvényt állítanak forgalomba, és megkezdik a tíz legfontosabb vasútállomás megújítását.

A közutak fejlesztésére és kátyúmentesítésére külön 100 milliárd forintos programot indítanak. Folytatódik az M1-es autópálya bővítése, valamint a mohácsi Duna-híd és több korábban megkezdett beruházás megvalósítása.

Az energetikai fejlesztésekre 868 milliárd forintot fordítanak. A cél a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, a szélenergia és a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása, valamint 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló kapacitás kialakítása.

Emellett 57 ezer háztartás kaphat vissza nem térítendő támogatást saját energiatároló rendszer létrehozására.

A vízmegtartási programokra 221 milliárd forintot különítenek el. A tervek szerint mintegy 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességét javítanák, hogy több víz juthasson a kiszáradással fenyegetett térségekbe.

Megszűnik az árrésstop és a sporttao

Magyar Péter bejelentette, hogy 2027-ben kivezetik a korábban bevezetett árrésstopot.

Jelentősen átalakul a sportfinanszírozás is: megszüntetik a sporttao rendszerét, helyette 150 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatást terveznek.

A vállalkozások fejlesztésére elindul a Ganz Ábrahám hitelprogram, amelynek keretösszege 230 milliárd forintra nő.

A kormány a váratlan gazdasági helyzetek kezelésére 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot is betervez a költségvetésbe.

A nagy kérdés: honnan lesz minderre pénz?

A 2027-es költségvetés egyik legfontosabb kérdése, hogy a kormány képes lesz-e előteremteni a bejelentett intézkedések fedezetét.

A kabinet a korábbi állami pazarlás visszaszorításától, a vagyonadó bevezetésétől, valamint a nagyvállalatok és egyes gazdasági ágazatok magasabb adóztatásától várja a szükséges forrásokat.

A tervezett intézkedések összesen több mint 2100 milliárd forintot érintenek, miközben a kormány 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol.

A bejelentések alapján a 2027-es büdzsé jelentős átrendeződést hozhat: több pénz jutna az alacsonyabb keresetűeknek, a családoknak, a nyugdíjasoknak és a közszolgáltatásokra, miközben a nagyobb vállalkozások és a magas vagyonnal rendelkezők terhei növekednének.

Az intézkedések tényleges hatása azonban a részletes jogszabályoktól, a gazdaság teljesítményétől és a költségvetési bevételek alakulásától is függ majd.

indexkép: Getty Images