Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Bár a magyar kormány tagjai konkrét kérdésekre kivétel nélkül magabiztosan szokták válaszolni, hogy Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része és lojálisak is vagyunk a NATO-hoz, ez már lentebbi szinteken finoman szólva sem egyértelmű: a radikális álláspontokat a politikusok valóban soha nem hangoztatják, viszont jó pár szinttel lejjebb a kormánypárti táborhoz beszélő megmondóemberek már jóval szabadabban mozognak ebben a kérdésben.
Kifejezetten úgy tűnik, hogy a konkrét NATO-ellenes és oroszpárti gondolatokat a kormány kiszervezi azoknak, akiknek a gondolatait a közönsége hagyományosan a kormány gondolataival azonosítja,
viszont értelemszerűen nem lehet számonkéretni Orbán Viktoron vagy Szijjártó Péteren, hogy mit mondott Bencsik András és Bayer Zsolt a tévében a bucsai mészárlásról vagy az Egyesült Államok szerepéről.
A Political Capital márciusban készített egy tanulmányt az ukrajnai háború és ezen keresztül a NATO hazai megítélésével kapcsolatban: ebben megállapítják, hogy a Fidesz az orosz invázió előtt kifejezetten pozitív képest festett Oroszországról, a hozzájuk tartozó politikai kommentátorok viszont a háború kitörése óta is relativizálják Vlagyimir Putyin felelősségét.
Az, hogy a kormány az orosz vezetést megbízható és jó partnerként tüntette fel, miközben a nyugatot valamiféle haldokló kaotikus rendszerként tüntette fel, meg is hozta az eredményt: a lakosok nemcsak nem érzik a nyugat részének Magyarországot (sokszor kerül elő a már az előző rendszerben is épített kompország gondolat), de
a lakosok negyede hisz a NATO-val és USA-val kapcsolatos összeesküvés-elméletekben, és majdnem ugyanennyien bizonytalanok azokkal kapcsolatban.
Ez utóbbi réteg kiváló táptalaj a Kreml propagandája számára, ami főleg a közösségi médiában erősödött fel a háború kitörése óta.
Megnőtt az online aktivitás
A vizsgált időszakban Facebook adatbázisában szereplő
kommentek 58 százaléka volt NATO-ellenes, ez a szám pedig egyszerűen nem tükrözheti a valóságot a magyar társadalom álláspontjával kapcsolatban.
A hozzászólások legalább felében az Egyesült Államok is feltűnik külön negatív szereplőként, az aktivitás egy része bizonyíthatóan álprofilokhoz kötődik.
A kommentek pontos eredetét utóbbi esetben nehéz megvizsgálni, de a rendelkezésre álló adatok szerint ezek nem köthetők egyetlen magyar párthoz sem egyértelműen: bár a profilok jellemzően a Fideszt támogatják, ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy a Fidesz saját trolljai lennének, a Political Capital feltételezése szerint Kreml-párti aktorok építettek fel Magyarországon egy nagyon jelentős online infrastruktúrát.
Ez a jelentős infrastruktúra amúgy remekül illeszkedett a kormánypárti médiabirodalomba eddig: állatorvosi lónak tűnik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Pesti TV-vel jelenleg is közös műsort készítő Számok - a baloldali álhírek ellenszere nevű oldal Facebookon, ami a maga 85 ezer követőjével az egyik legnépszerűbb fideszes propagandaoldal lett. A koncepció az, hogy a lehető legegyszerűbben bemutassák néha diagramokkal, néha anélkül, mennyire sikeres a magyar kormány mindenben.
Nem tűnt többnek a dolog a háború kezdetéig: azóta az oldal nyíltan kremlista propagandát közvetít, a szokásos Orbán Viktort éltető posztok mellett rendszeresen hívják Vlagyimir Putyint zseninek, aki felszabadítja Ukrajnát. A nyílt orosz propaganda ellenére sem egyértelmű persze, kik állnak valójában az oldal mögött, de ez már nagyon messze van a kormány hivatalos narratívájától még akkor is, ha a Pesti TV azóta is valamiféle higgadt elemzésként adja elő műsoraiban az üzeneteket.
Hogy hova vezet ez? Oda például, hogy a válaszadók 33 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a NATO szándékosan provokálja Oroszországot azzal, hogy katonai bázisokkal veszi körbe, és csupán 42 százalék mondta, hogy a Kreml provokálja a NATO-t a Kelet-Európában szított konfliktusokon keresztül.
A kormánylapokban már más a helyzet
Egész más a helyzet a kormánymédiában: mivel a KESMA és a pár rajta kívül rekedt orgánum a kritikátlan üzenettovábbításról szó, nyílt NATO-kritika itt sem figyelhető meg, inkább a Kreml döntéseinek pozitív színben való feltüntetése a jellemző, miközben kritikusak az ukrajnai vezetéssel szemben.
Ez sok kifejezetten tárgyilagos írást is jelent, de rendre előkerülnek olyan szakértők, akik már az oroszok által terjesztett féligazságokat juttatják el a médiatérbe.
Több esetben is előfordul, hogy egy-egy sajtótermék bármiféle kritika nélkül számol be a Kreml képviselőinek állításairól. Az MTI-re hivatkozva az Origo például részletes riportot közölt Szergej Lavrov 2022. január 14-i sajtóértekezletéről, ahol az orosz külügyminiszter élesen ellenezte Ukrajna NATO-tagságát vagy az Ukrajnának nyújtott bármiféle nyugati segítséget, de kijelentette azt is, hogy a Nyugat és az USA a „konfliktuspotenciál” növelésével járul hozzá a világesemények kedvezőtlen alakulásához. A Pesti Srácok is az MTI-re hivatkozva számolt be arról, hogy Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes úgy véli, a NATO esetleges bővítése elfogadhatatlan kockázatot jelent.
Ezekhez hasonló, az MTI-re hivatkozó cikkek megtalálhatóak a független média kínálatában is egyébként, úgyhogy az kijelenthető, hogy az MTI-n keresztül is tud terjedni a csendesebb orosz propaganda: ez nem kifejezetten a lakosság megtévesztését szolgálja, de
bármiféle kontextusba helyezés nélkül idézni politikusok kijelentéseik önkéntelenül is a dezinformációs stratégiának hoz hasznot.
A nyílt kremlista propaganda és a hasznos hülyék sokszor keverednek: a megafonos Trombitás Kristóf korábban olyan publicisztikát írt a Pesti Srácokra, aminek utóbb a címét is megváltoztatták, mivel egyszerűen hazaárulának minősítette, ha valaki Ukrajna mellé áll (nem sokkal később lerohanták az országot az oroszok), de például az Origo belpolitikai rovatának vezetője, Kovács András is rendszeresen oszt meg Facebookon orosz narratívába illő tartalmakat.
Mennyi embert ér el az orosz propaganda idehaza?
A tanulmány kiemeli, hogy még a leglátogatottabb nyílt Kreml-párti oldalaknak sincs önmagában különösebben nagy elérése:
még a legsikeresebb terméknek mondható Orosz Hírek sem éri el az olyan szürkezónának számító termékek látogatottságát, mint a Fideszt a szélsőjobbról támogató Vadhajtások.
Ami miatt nagynak tűnnek, az a követői aktivitás – itt a „leghangosabbak” a kommentelők.
A NATO-ról való diskurzusokkal úgy tűnik, két nagy baj van az interneten:
1. az ezekben a kérdésekben megnyilvánuló profilok nagyjából tizede „gyanús”, tehát feltételezhetően álprofil, ez pedig már elég a diskurzus eltereléséhez;
2. a NATO-t a legtöbben automatikusan az Egyesült Államokhoz kötik, miközben a szövetségi rendszer döntéseit bárki vétózhatja, ahogy tették azt például Irak esetében is a 2000-es évek elején, amikor többek közt Németország is ellenezte a partraszállást.
A probléma úgy tűnik, nem is igazán a nagyon erős orosz propaganda, hanem az, hogy a magyar kormány egyáltalán nem foglalkozik ennek a cáfolatával
– a ködös hátterű összeesküvés-elméletek jól megférnek a hivatalos kormánypárti nyilatkozatok mellett, amik maximum szűkszavúan szokták elítélni az orosz agressziót.
(Ezt a cikket az Azonnali szállította.)
Az indexképen Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2016 februári, oroszországi találkozója (Fotó: Kreml)
