Jelentős politikai földindulást okozhat a Tisza-kormány legújabb alkotmánymódosító javaslata, amely tizenkét évben maximalizálná az országgyűlési képviselői mandátumok időtartamát. A Magyar Péter által hétfőn, a parlamentben ismertetett „Tisztítótűz” program egyik központi eleme a politikai elit megújítása, amelynek részeként a jövőben legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

A szabályozás a következő országgyűlési választástól lépne életbe, és a jelenlegi tervek szerint visszamenőlegesen számítanák a képviselői éveket. Ez elsősorban a Fideszt érintené érzékenyen: a jelenlegi 44 fős frakcióból közel húsz képviselő nem indulhatna újra.

A Fidesz legismertebb politikusai is kiesnének

A korlátozás alapján több meghatározó fideszes politikus már évekkel ezelőtt elveszítette volna képviselői mandátumát.

Szijjártó Péter külügyminiszter és Lázár János építési és közlekedési miniszter 2002 óta parlamenti képviselők, így már több mint húsz éve ülnek az Országgyűlésben. Ugyancsak érintett lenne Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kocsis Máté frakcióvezető és Pócs János országgyűlési képviselő, akik 2010-ben kerültek be a parlamentbe.

A legrégebbi parlamenti szereplők között található Németh Zsolt, aki 1990 óta megszakítás nélkül képviselő, valamint Horváth László, aki ugyancsak a rendszerváltás idején kezdte parlamenti pályafutását.

A változás érintené többek között Balla Györgyöt, Balla Mihályt, Bencsik Jánost és Zsigó Róbertet is, akik 1998 óta tagjai a parlamentnek. Gyopáros Alpár, Ágh Péter és Tilki Attila pedig 2006 óta töltenek be országgyűlési mandátumot.

A 2010-ben parlamentbe került politikusok közül Budai Gyula, Hidvéghi Balázs, Seszták Miklós és Varga Gábor sem indulhatna újra, míg Tuzson Bence, Kovács Sándor és Witzmann Mihály esetében a mostani ciklus lett volna az utolsó.

Összességében a jelenlegi Fidesz-frakció közel felét érintené a szabályozás.

A KDNP és a Mi Hazánk sem maradna érintetlen

A koalíciós partner KDNP számára sem lenne fájdalommentes a változás. Rétvári Bence 2006 óta parlamenti képviselő, míg Hargitai János és Simicskó István már 1998-ban is az Országgyűlés tagja volt.

A Mi Hazánk Mozgalom soraiból Novák Előd, Dúró Dóra és Apáti István is kiesne a rendszerből, mivel a Jobbikban eltöltött képviselői éveik is beleszámítanának a tizenkét éves korlátba.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a közélet egyik legismertebb szereplőjének számító Toroczkai László csak 2022 óta országgyűlési képviselő, így rá nem vonatkozna a korlátozás.

A Tisza képviselőit egyelőre nem érinti

A szabályozás sajátossága, hogy a Tisza Párt jelenlegi frakcióját egyáltalán nem érintené. A párt mind a 141 képviselője először szerzett parlamenti mandátumot a 2026-os választáson, így egyikük sem közelíti meg a tizenkét éves határt.

Politikai elemzők szerint éppen ez az egyik legvitatottabb pontja a javaslatnak. Török Gábor politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a korlátozást valóban visszamenőlegesen számolják, az elsősorban a jelenlegi ellenzéki szerepbe került Fidesz tapasztalt politikusait zárná ki a parlamentből.

Az Alkotmánybíróságot is átalakíthatja a 17. módosítás

A tervezett Alaptörvény-módosítás nemcsak a parlamentet érintené. A javaslat szerint a jövőben nem lehetne alkotmánybíró az, aki betöltötte a 70. életévét.

Ez jelenleg négy alkotmánybírót érintene közvetlenül: Juhász Miklóst, Lomnici Zoltánt, Polt Pétert és Haszonicsné Ádám Máriát. A mostani parlamenti ciklus végéig további több bíró is elérné ezt a korhatárt.

Ennek következtében a kétharmados többséggel rendelkező Tisza Párt a következő években az Alkotmánybíróság tagjainak jelentős részét lecserélhetné, ami alapvetően alakíthatja át a magyar alkotmányos rendszer működését.

Újabb lépés a politikai elit lecserélése felé

A képviselői mandátumok korlátozása szervesen illeszkedik a Tisza-kormány korábbi alkotmányos változtatásaihoz. A múlt héten elfogadott 16. Alaptörvény-módosítás már nyolc évben maximálta a miniszterelnöki tisztség betöltését, ami gyakorlatilag kizárja, hogy bárki évtizedeken át vezesse az országot.

A mostani javaslat ezt a logikát terjesztené ki az országgyűlési képviselőkre és részben az Alkotmánybíróság tagjaira is. A kérdés már csak az, hogy a politikai megújulást szolgáló intézkedésként vagy a régi politikai elit kiszorításának eszközeként tekint majd rá a közvélemény.

indexkép: facebook