2022. november 26., Virág

Környék ügye

#zöldfül #lőrinci #élővilág #aszály #selypi ülepítő tó

Egyre pusztítóbb a szárazság: megrendítő képeken a kiszáradt Selypi ülepítő tó helye (FOTÓK)

Kovács Dávid 2022.07.18. 08:00

A Debrecenhez tartozó Vekeri-tó és a pásztói Kövicses-patak után a Lőrinci közelében található ülepítő vize is elfogyott. A területen számos védett madárfaj fészkelt, fotóztak itt cigányrécét, vidrát, mocsári teknőst és bölömbikát. A vizekhez kötődő élővilág egyre inkább megsínyli a szűnni nem akaró szárazságot. Galéria.

 

Egy vasárnapi cikkünkben mi is megírtuk, hogy gyakorlatilag teljesen kiszáradt a Lőrinci mellett található, a Magyar Madártani Egyesület kezelésében lévő Selypi ülepítő tó. Időközben egyik olvasónktól, Andrástól – aki néhány éve több lépést tett azért, hogy a tavat és környezetét helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítsák – több helyszíni fotót is kaptunk.

 

A szerkesztőségünknek eljuttatott felvételek alapján az ülepítő jelenleg sokkal inkább emlékeztet sivatagra, mint hajdanvolt vizes élőhelyre vagy közösségi pihenőhelyre. Az egykori cukorgyári vízrendszer helyzetének javulására ráadásul jelen pillanatban esély sincs, az előrejelzések szerint az előttünk álló héten ugyanis szinte teljesen kizárt, hogy jelentősebb csapadék hulljon.

 

A galériánkat itt lehet megnézni:

#GALLERY_199#

A Lőrinci Selyp településrészéhez közeli tavat eredetileg a Zagyva vize táplálja egy csatornán keresztül, ám a Tisza mellékfolyójának alacsony vízállása miatt nem lehetett megmenteni a kiszáradástól – tudtuk meg Lőrinciben élő olvasónktól.

 

"Időnként a szomszédos halastó mesterséges vízutánpótlási rendszerén keresztül némi vízhez tudott jutni a tó, és így fenn lehetett tartani az állapotát, de az idei szárazságban egyik lehetőség sem állt fenn" – magyarázta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója az RTL Híradónak.

 

"Az egykori selypi cukorgyár rozó tavai harminchat hektáros területen találhatók. Az ingatlan (s ezzel együtt a horgászatavak) tulajdonjoga a cukorgyár privatizálását követően is a Mátra Cukor Rt.-nél maradt,

leszámítva két ülepítőt, amelyeknek jelképes összegért az Országos Madártani Intézet lett a gazdája. (...) Az ötvenes-hatvanas években élénk szabadidős tevékenység zajlott itt: kabinok, hinták, a korabeli legmagasabb színvonalon felszerelt felnőtt- és gyermekmedence szolgálták a pihenni vágyók komfortját.

Az 1970-es évekre mindezek az enyészeté lettek, s csupán a halfogó tevékenység jelezte a folytonosságot" – olvashattuk a Heves Megyei Hírlap egy régi, több mint tíz évvel ezelőtti cikkében.

 

De hogy lett? És éltek itt állatok?

 

Az ülepítő a selypi cukorgyár öröksége. "Keletkezése egyszerű okból történt. Annak idején, sok évvel ezelőtt, amikor még a Selypi Cukorgyár üzemelt, piszkosan földesen szállították a vagonokban idáig a répát. Feldolgozás előtt alaposan meg kellett tisztítani a sártól és egyéb szennyeződésektől, majd az így keletkezett koszos, bűzös vizet ide irányítva, a gátak közé szorítva tárolták éveken át. (...)

A sok köbméter koszos víz egy ideig úgy tűnt, nem lesz használható semmire, de a természet megoldotta a problémát, és spontán öntisztulást hajtott végre a tónál. Az elhalt vízfelület és környezete szép lassan újraéledt, majd lassan benépesedett a hosszú évek folyamán"

– magyarázta a tó keletkezését blogján mintegy tíz évvel ezelőtt egy természetfotós.

 

A zagyvaszántói blogger (Susancs / Hétvégi barangolásaim) szerint az ülepítő vizében kisebb és nagyobb halak egyaránt éltek, a víz felszínét récék, hattyúk, szárcsák, vöcskök és vízityúkok népesítették be, de nem volt ritka a szürke és a vörös gém, időnként pedig fehér kócsagot, fácánt, rókát és őzet is látni lehetett az ülepítőnél. A természetfotós képein ezek mellett vidrát, mocsári teknőst, varangyokat és bölömbikát is láthatunk.

 

A fentiek mellett cigányrécékkel is lehetett találkozni a tóban, ami nem csupán fokozottan védett, hanem természetvédelmi szempontból talán a legjelentősebb hazai récefaj. "Világállománya erősen csökken, a hazai állománya európai léptékben is jelentős. Magyarország szerepe emiatt a faj törvényes oltalma szempontjából igen fontos" – írja róluk oldalán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A cigányréce természetvédelmi értéke egymillió forint.

 

Víz helyett pácban az élővilág

 

Az ország jelentős részén aszály van – jelentette ki a hétvégén az Országos Meteorológiai Szolgálat, kiemelve, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt melegebb nyarak és a több és intenzívebb hőhullám erősíti az "aszályhajlamot". Mint írták: a tavalyi év is száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.

 

Az OMSZ megosztott egy erről szóló tanulmányt is, amely szerint a Dunától keletre általában a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék, az Alföld középső és tiszántúli részén nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, ami az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg. Hozzátették: az időnként fellépő szárazság hozzátartozik Magyarország éghajlatához, ám az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti az aszályhajlamot.

 

Mint ismert, a selypi ülepítő mellett többek között a Debrecenhez tartozó Vekeri-tó, a pásztói Kövicses-patak, a Bükk több komoly vízhozamú patakja és más jelentős vizes élőhelye is teljesen kiszáradt a csapadékmentes időjárás miatt.

Ezt a vizekhez kötődő élővilág erősen megsínyli, és hosszú távon egyre nehezebb lesz megoldani védelmüket

– figyelmeztetett előző héten a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sokszor az emberek is rontottak a helyzeten, több esetben ugyanis az illegális vízkivétel is hozzájárult a vízfolyások eltűnéséhez.

 

"A tartós hőség nemcsak az emberek, de a települések vadon élő állatvilága számára is nehéz időszak. A klímaváltozás okozta egyre súlyosabb aszály a településeket is sújtja, ahol a térkővel, aszfalttal burkolt településrészeken nagy területekről hiányoznak az ivóhelyek, ahol az állatok szomjukat olthatnák, fürdéssel felfrissülhetnének" – emlékeztetett már a hónap elején a Magyar Madártani Egyesület.

 

Európa is szív a szárazság miatt

 

Közben egy uniós kutatóközpont megállapította, hogy az EU területének közel felét, mintegy 46 százalékát fenyegeti aszály. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által hétfőn közzétett jelentés – amelyet az MTI szemlézett – megállapítja: a több európai régiót már év eleje óta sújtó aszály továbbterjed és súlyosbodik. A csapadékhiány hatással van a folyók vízhozamára, csökkent a tárolt vízmennyiség, ami negatív hatást fejtett ki az energiaágazatra.

A kutatók felhívták a figyelmet, hogy a vízellátás a következő hónapokban veszélybe kerülhet, mivel előrejelzések szerint a következő három hónapban a szokásosnál szárazabb időjárás várható Európa nagy részén.  A szárazság eddig Olaszországot érintette a legsúlyosabban, a Pó medencéje mentén súlyos aszályra kell számítani, öt olasz régióban már most vízhasználati korlátozásokat vezettek be.

A kontinensünkön Olaszország mellett a délnyugat-európai részeket fenyegeti a legjobban az aszály: Spanyolországban a víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában a vízenergia előállítására szolgáló vízmennyiség az előző hét év átlagának felét éri el.

 

A kutatók arra is rámutattak, hogy a vízhiány és a nagy hőség miatt Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, nálunk, Magyarországon is csökkeni fog a terméshozam.

 

Az RTL Híradó anyagát itt lehet megnézni:

 

 

(Fotók: olvasónk, Zubor András)

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Eger és környéke fotókon csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló