Megérkezett az idei első hó
Országosan felmérik az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit, az idei szinkronszámlálásra január 29–február 1. között kerül sor – adta hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelynek közleményét az Agrárnapló idézi.
A bagolyszámlálásra a lakosság bevonásával országosan, évenként megismételt módon kerül sor, a felmérésben bárki részt vehet. Az MME az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. Az MME Bükki Helyi Csoportja is várja az adatokat Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyéből.
Az egyesült azt kéri a résztvevőktől, hogy a baglyok számlálása közben tartsák szem előtt a madarak nyugalmának biztosítását. Ezért lehetőleg senki ne menjen be – különösen csoportosan – a nappalozófák alá, vagyis oda, ahol a baglyok csapatosan ülnek a faágakon – ha a számolás miatt ez nem elkerülhető, a lehető leghalkabban egy ember végezze azt –, a fatörzstől tartsanak a lehető legnagyobb távolságot, amit egy távcső használata megkönnyít.
Ha azt tapasztalják, hogy az addig békésen, felborzolt tollal pihenő baglyok a testükhöz lapított tollakkal (ilyenkor a madarak vastagsága a felére-harmadára csökken), felmeresztett tollfülekkel kezdenek figyelni, húzódjunk még hátrább. Így tudják elkerülni, hogy a nappalozó baglyok megriadva felrepüljenek. Ha ez mégis megtörténik, hagyják ott a helyszínt, hogy a madarak néhány kör megtétele után vissza tudjanak ülni.
A bagolycsapatokról ugyanis egész télen várja az MME az adatokat, amiket akár utólag, így a tavasz folyamán is érdemes beküldeni az egyesületnek, mert ezek is bekerülnek az éves összesítésbe – hívják fel a figyelmet a szakmai szervezetnél. Hozzáteszik: készül ugyanis egy éves összesítés az adatok alapján a témáról, így minden információ bekerül az országos Madáratlasz Program adatbázisába, ami pedig részét képezi egy európai szintű MAP összesítésnek. Az MME honlapján lehet arról olvasni, hogyan és hova kell jelenteni az adatokat.
A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Ezek közül az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő fontos információ lehet, hogy a baglyok igen nagyszámú kisrágcsálót pusztítanak el évről-évre.
Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérések alapján biztosan Magyarországon tartózkodó mintegy 16 ezer bagoly több, mint 4 millió mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen. A gazdálkodóknak tehát ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok (nem számolva a már néhány hetes korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait, melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb) ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.
A baglyok jelenléte tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke, hogy jelenlétük a környezetben biztosított legyen. Így a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszthat.
A telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.
