2021. június 20., Rafael

Eger ügye

#szobor #végvári vitézek tere #vicuska és gergő

Vicuska és Gergő szobra: kisebb nemi szervet szerettek volna Gergőnek, de a bírálóbizottság szerint ekkorán jó

Keller Richárd 2021.06.10. 00:45

Dr. Gál Csaba, a Kiscsillagok Baráti Körének elnöke reagált a köztéri szobrot ért kritikákra. A bírálók hangja elég erős, de azért volt olyan részlet, amelyet a megálmodók sem így képzeltek volna el. Interjú.

Május 29-én számoltunk be az örömteli eseményről, hogy testet öltöttek végre az Egri csillagok halhatatlan regényhősei Egerben. A Végvári vitézek terén az Egri Lenkey János Iskola diákjainak szellemes és ötletes nyitóműsorával egybefűzve leplezték le Vicuska és Gergő szobrát az Eger-patakhoz közel. A sok dicséret mellett megszólaltak a kritikus hangok is, akárcsak a mi közösségi oldalainkon. Hírportálunk többször is cikkezett a kommenthadjáratról, ennek kapcsán kerestük meg Dr. Gál Csabát, a Kiscsillagok Baráti Köre elnökét, akinek oroszlánrésze volt a szobor megszületésében.

 

Egri Ügyek: Elnök úr, kezdjük azzal, hogy hosszú és fáradtságos évek vannak önök mögött, amíg létrejöhetett ez a köztéri alkotás. Mik voltak ezen időszak fő mérföldkövei?  

 

Gál Csaba: Nyolc éve támadt az a nemes és ötletes gondolata Bagi István orvoskollégámnak, hogy állítani kellene egy Vicuskát és Gergőt ábrázoló köztéri szobrot az Egri csillagok regény előtt tisztelegve, amely oly sokat adott Egernek. Sajnos a megvalósítása azonban már lassan haladt, mert az adományok nagyon nehezen gyűltek. Tudni kell, hogy ez a szobor közadakozásból született, az állam, vagy bármely hivatalos szerv nem járult hozzá anyagilag. Újabb lendületet adott a folyamatnak, amikor a Senátor-Ház vezetője, Cseh Andrásné is a nemes ügy mellé állt. A szobor létrehozásához azonban nem gyűlt össze a kívánt összeg, ezért én egy 6 millió forintos kölcsönt intéztem az ügy érdekében szüleim révén, ennyi hiányzott ugyanis a szobor 10 millió forintos költségvetéséből. Ezután gyorsultak fel igazán az események, megkaptuk többek között az egri önkormányzat és a műemlékvédelem jóváhagyását is. Szanyi Péter szobrász pályaműve lett kiválasztva, és a művész el is kezdte az alkotói folyamatot. A Vicuskát és Gergőt ábrázoló szobrot először agyagból megmintázta, majd gipszből kiöntötte, végül Magyarország egyetlen bronzöntödéjében ki is öntötték ezt az aranyos kis szobrot.

Gál Csaba köszöntőt mond a Vicuska és Gergő szobor avatóünnepségén a Végvári vitézek terén - Fotó: Keller Richárd

Egri Ügyek: Még egy picit visszakanyarodva a jóváhagyási folyamatra: lényeges momentum, hogy egy bírálóbizottság is véleményezte a szobortervet, de az önök által megfogalmazott kritikát, módosító javaslatot elvetették. 

 

Gál Csaba: Valóban, még az agyagminta elkészítése után, 2020. december 7-én a Magyar Alkotóművész Közhasznú Nonprofit Kft összehívta a bírálóbizottságot és a szobrászművész lakásán megtörtént a zsűrizés. Mi akkor elmondtuk véleményünket, néhány kifogásunkat is közöltük: javaslatot tettünk ugyanis arra, hogyan nézzen ki a fiúnak a füle, frizurája, a kislánynak pedig a copfja, de még lényegesebb, hogy azt is tudomásukra hoztuk, hogy túlzónak találjuk a fiú nemi szervének méretét, és azt kértük, hogy mintázzák egy kicsit szolidabbra.

 

Egri Ügyek: Mi volt a reakciója a bizottságnak a felvetésükre?

 

Gál Csaba: Erről jegyzőkönyvet is tudok mutatni önnek, amelyben szó szerint az alábbiakat közlik:

„A bírálóbizottság nem ért egyet a megrendelő aggályaival a kisfiú alakjának megmintázását illetően, miszerint túlzó a nemiség kiemelése a meztelen testen és nem támogatja a megrendelő kérését, a kisfiú nemi szervének átmintázását, kicsinyítését illetően. A bizottság szerint a megjelenítés megfelelő, az átmintázást nem javasolja, hiszen a szobrot nem olyan pozícióban fogja látni a közönség, mint ahogy a bírálaton megtekinthető – a lépcsőn felfelé közlekedve a fő nézet a szobor hátulja lesz, lefelé haladva pedig felülről lesz látható. A nemi szerv nem lesz tehát előtérben, így a bizottság semmilyen módosítást nem javasol a szobron”.

Egri Ügyek: De végül előtérbe került az a bizonyos nemi szerv, hiszen ez volt a legtöbbet bírált „elem” a szobron. Mit gondol erről?

 

Gál Csaba: Mint mondtam, mi elleneztük ezt, és hadd mondjam el, hogy nekem az volt az érzésem, hogy a szobor megalkotása közben az a művészi szempont is szerepet játszhatott, hogy figyelemfelkeltő, kihívó legyen. Bár sokan gratuláltak nekünk az ünnepség után, nyilván a bírálók hangja mindig erősebb, de azt gondolom, az idő majd megoldja ezt a helyzet, hiszen a Dobó-szobor, vagy akár a lovasszobor felállítása is komoly indulatokat váltott ki annak idején, és erős kritikát kapott a sajtótól is.

Egri Ügyek: Ha már sötét színezetű szobrokat említett: egészen elképesztő kommentek születtek ezzel kapcsolatban is, idézem: "De hát ezek feketék". Csak költői a kérdés: egy bronzszobornak milyen más színe lehet még?

 

Gál Csaba: Erre csak röviden reagálnék a kifogás oktalansága miatt: a bronzszobornak ilyen a színe, mint megannyi régi, egri köztéri szobornak. Hozzáteszem, ha rézből lenne, akkor a túlzott fényessége lenne a kifogás, gondolom.

 

Egri Ügyek: Had folytassam még: "Miért nem mosolyognak a gyerekek?"

 

Gál Csaba: Aki olvasta egyáltalán a regényt, tudja pontosan, hogy az első oldalon Gárdonyi Géza nem egy gondtalan fürdőzést jelenít meg, a gyermekek ezért nem mosolyogva vannak ábrázolva. Egy komoly dráma zajlik éppen, hiszen Gergő a lova keresése közben észreveszi, hogy jönnek a törökök, megijed és Vicuskát kimenekíti a patakból. A szobor tehát egy drámai pillanatot örökít meg, amint a gyermekek menekülnek és próbálnak elbújni. Véleményem szerint, aki soha nem olvasta a regényt, nem ismeri fel a szobor értelmét, üzenetét sem.

 

Egri Ügyek: Na jó, de miért épp az Eger-patakban teszik ezt, amikor a jelenet Pécs mellett játszódik – kérdezné most öntől egy másik, talán szintén kissé túl kritikus kommentelő.

 

Gál Csaba: Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy hol játszódik a jelenet, de a patak csak egy szimbólum, jelkép, így ebben az esetben lényegtelen a helybeliség kérdése.

 

Egri Ügyek: Ígérem, ez már az utolsó szemle a kommentáradatból, miért kell meztelenül ábrázolni két ártatlan gyermeket? Ráadásul az Egri csillagok filmben is csak félmeztelenek.

 

Gál Csaba: Ha valaki kicsit is beleolvasott, legalább a regény első oldalába, nem kérdez ilyen butaságot. A regényben is ruhátlanul fürdenek. „Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják” – olvashatók a klasszikus sorok a regényben. A Várkonyi-féle film, ha szabad így fogalmazni, egy prűdebb, ha úgy tetszik, a szocialista erkölcs szerint készült.

 

(Fotók: Keller Richárd)

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egerben láttam, hallottam csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló