Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
A barcelonai ISGlobal (Institute for Global Health – Intézet a Globális Egészségért) friss kutatásában közel ezer európai várost rangsorolt az alapján, hogy lakosságarányosan milyen magas az adott településeken a zöld területek hiányának betudható korai halálesetek száma (azaz a halálozásoknak azon része, amely megelőzhető, elkerülhető lett volna az orvostudomány mai eredményei mellett).
A listát úgy készítették el, hogy ehhez hozzátették a területi halálozási adatokat, kiszűrve a lakosság várható élettartamát befolyásoló más hatásokat, mint például azt, hogy valahol átlagosan idősebb a lakosság vagy alacsonyabb a jövedelmi szint. Így mutatták ki a zöld területek hiányához köthető korai haláleseteket.
Az ISGlobal összefoglaló tanulmányát szemléző G7 azt írja: az elemzés szerint az európai városok évente 43 ezer halálesetet tudnának megelőzni, ha követnék az Egészségügyi Világszervezetnek a zöldterülethez való hozzáférésre vonatkozó iránymutatásait. A kutatásban vizsgált népesség nagyjából 60 százalékánál nem érvényesült az az ajánlás, hogy lehetőleg minél többen olyan környéken lakjanak, amelynek a 300 méteres körzetében legalább fél hektár – tehát körülbelül egy futballpályányi méretű – zöldterület van.
A magyar városok közül három is bekerült az első húsz közé: Szombathely (7.), Budapest (12.) és Pécs (16.). De ezeken kívül több magyar települést felsoroltak,
köztük Egert is: a tanulmány szerint itt 60,8 százalék azoknak a lakosoknak a száma, akik nem eléggé zöld környéken élnek. Ezzel a hevesi megyeszékhely 349. lett a rangsorban. Azt írják, évente 11 egri lakos halála volna elkerülhető, ha az egész városban megfelelő mennyiségű zöld terület lenne.
A zöldfelületek közelsége és a jobb egészség közötti összefüggésnek több oka is lehet. A parkok gyakran sportolási lehetőséget jelentenek a környékbelieknek. A fák elnyelik a légköri szennyezőanyagokat, mérséklik a városi hősziget hatást, és a közlekedési zajt elnyelve csökkentik a stresszt és az alvászavarokat. Egyes tanulmányok összefüggést találtak a zöld területek látogatása és a helyiek erősebb immunrendszere között is – sorolja a G7 cikke. Hozzáteszik: mindezek a tényezők hozzájárulhatnak a városi zöldterületek közelében tapasztalható alacsonyabb halálozási arányhoz, bár az nem egyértelmű, hogy melyeknek a legfontosabb a szerepe.
Megjegyzik azt is, hogy a lista elején szereplő városok gyakran nem azért kaptak rossz pontszámot, mert ne lenne bennük elég nagy és sok park, hanem azért, mert rossz ezek elhelyezkedése, és nem elérhetőek elég ember számára. Erre jó példa Párizs, ahol hatalmas parkok találhatók, de sok olyan sűrűn lakott terület is van, ahol nincs jelentős zöldterület a közelben.
Mint arra a cikk rámutat:
a tanulmány tanulsága várostervezési szempontból az, hogy nem elegendő, ha egy városban nagy a zöldterületek kiterjedése, azok elhelyezkedése is számít, ugyanis ennek jelentős pozitív hatása lehet a lakosság várható élettartamára.
Idézik Mark Nieuwenhuijsent, az ISGlobal várostervezési szakértőjét, aki úgy nyilatkozott:
Az európai városoknak arra kellene összpontosítaniuk, hogy a városi területeket zöldterületként használják fel
Ehhez pedig szerinte a legjobb eszközt az olyan megoldások jelentik, mint például a zöld tetők és a függőkertek, vagy a városi zöldfolyosók létrehozása, valamint a lebetonozott területek felbontása és újrazöldítése, akár kisebb parkok létrehozásával.
(Indexkép forrása: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Facebook-oldala)
