Nem a hódok okozták az elmúlt napok legsúlyosabb környezetkárosítását Egerben, hanem egy emberi „megoldás”. Lakossági bejelentés után vonultak ki a tűzoltók Felnémetre, ahol az Eger-patak felszínén olajszennyezés jelent meg. A forrás gyorsan kiderült: egy helyi lakos fáradt motorolajjal kente be és locsolta körbe a patakparti fákat, hogy megvédje őket a hódok rágásától. Az olaj a talajon keresztül a patakba jutott, súlyos környezeti kárt okozva.

A szennyezés felszámolásán négy szervezet – a katasztrófavédelem, a vízügy, az önkormányzat és a tűzoltók – dolgozott egyszerre - tájékoztatot az egri önkormányzat. Olajfelfogó eszközök kerültek a vízbe, elszállították a szennyezett földet, a vízminőség-védelmi beavatkozások pedig még másnap is folytatódtak. Az ügyben a hatóságok környezetszennyezés miatt büntetőeljárást indítottak.

Az egri önkormányzat közleményben hívta fel a figyelmet: fáradt olaj vagy bármilyen vegyi anyag használata természetes vizek és part menti területek „védelmére” nemcsak tilos, hanem kifejezetten veszélyes is. Egyetlen felelőtlen döntés akár több kilométernyi vízszakasz élővilágát teheti tönkre. A város arra kéri a lakosokat, hogy ne barkácsmegoldásokban gondolkodjanak, hanem jelezzék a problémát az illetékeseknek.

A hód nem ellenség, hanem természetes szereplő

A hód Eurázsia legnagyobb rágcsálója, és egykor őshonos volt a Kárpát-medencében. A 18. század végére szinte teljesen eltűnt, majd az 1990-es évek végétől indult újra a visszatelepítése. Ma már 8–10 ezer példány él Magyarországon, köztük Eger térségében is.

A szakemberek szerint a hódok úgynevezett „ökoszisztéma-mérnökök”: gátépítéssel és vízvisszatartással olyan élőhelyeket hoznak létre, amelyek növelik a biodiverzitást, és amelyeket az ember mesterségesen alig tudna pótolni. Vagyis nem betolakodókról van szó, hanem egy visszatért, védett fajról, amellyel hosszú távon együtt kell élni.

Mit lép a város?

Az önkormányzat ugyanakkor elismeri: a hódok jelenléte egyes helyeken gondot okozhat. Ezért a napokban az Egri Vízügyi Szakaszmérnökséggel és az Agria Tűzoltó és Mentő Szervezettel közösen bejárást tartottak az Eger- és a Tárkányi-patak mentén. Felmérték, hol lehet szükség beavatkozásra, ellenőrizték a megrágott, esetlegessé vált fákat, és átnézték a patakok műtárgyait is.

A tapasztalatok egyértelműek: a fém- vagy erős műanyag hálóval körbetekert fatörzseket a hódok nem bántják. Ez egyszerű, legális és hosszú távon is működő megoldás – szemben az olajjal és vegyszerekkel, amelyek nem védenek, hanem rombolnak.

A tanulság: nem a hód a probléma, hanem a rossz válasz rá

Eger önkormányzata és a vízügyi szakemberek szerint a cél az, hogy az élet- és vagyonbiztonság, valamint a természetvédelem szempontjai egyszerre érvényesüljenek. Ehhez viszont az kell, hogy a lakók ne egyéni akciókba kezdjenek, hanem az önkormányzathoz vagy az illetékes hatóságokhoz forduljanak.

A felnémeti eset jó ideig emlékeztető maradhat arra, hogy a természet elleni „gyors megoldások” gyakran nagyobb kárt okoznak, mint maga a probléma. Eger egyik értéke éppen az élő vizek és a körülöttük kialakult élővilág – ezt nem megvédeni, hanem megmérgezni sikerült egy rossz döntéssel.

indexkép: Getty Images