Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Az elmúlt hetekben sok egri kedélyeit borzoló téma volt az egri labdarúgás körül kialakult helyzet. Főleg úgy, hogy eddig csak a helyi érintettek szólaltak meg: Mirkóczki Ádám polgármester kirohanása, tv szereplése, a DVTK és így az egri labdarúgók kitiltása az egri létesítményekből illetve a Megmozgatlak Sportegyesület tevékenységének ellehetetlenítése egy hosszú és fájdalmas küzdelem lépéseinek tűnnek. Kétségtelenül fájdalmas lesz a küzdelem, csak nem egyértelmű, hogy kinek fog fájni.
Eger polgármestere az utóbbi napokban hangzatos nyilatkozatokat adott arról, hogy milyen módon fogja megreformálni az egri futballt: a kezdet a DVTK elüldözése, majd ezt követi a 100%-ban egri tulajdonú és vezetésű egri futball megteremtése – legkésőbb jövő nyárra, amikorra is kiüresítené a DVTK által többségében tulajdonolt Eger Labdarúgó Sport Kft-t. A polgármester az eszközökben jól láthatóan nem válogat: először a számos óvodás és kisiskolás gyermek sportolását biztosító Megmozgatlak Egyesület edzéseit lehetetlenítette el, majd az egri felnőtt labdarúgóknak tiltotta meg az edzések megtartását a stadionban, valamint a Felsővárosi Sporttelepen is. Apró bökkenő, hogy a Megmozgatlak Egyesületnek érvényes pályahasználati szerződése van, ennek ellenére el kellett menniük. Ha ez nem lenne elegendő az Eger SE is azért bűnhődhet, mert eleget tett a kötelezettségeinek, és az érvényes pályahasználattal rendelkező gyermekcsoportot engedte edzeni. Jelenleg a helyzet tehát az, hogy az egri labdarúgók az egri polgármester döntése értelmében nem edzhetnek Egerben. A csapat felkészülését az mentette meg, hogy a környéken vannak a futballt szerető polgármesterek, így jelentősen megnehezülve, de jelenleg is biztosított a felkészülés.
Az első számú ellenség tehát a DVTK (a polgármester szerint nincsenek eredmények ellenben a gyerekeket „elviszik”), azonban látni kell, hogy az esetleges szakítás – amely irányába a polgármester komolynak tűnő, de legalábbis hangos lépéseket tesz – elsősorban az egri gyermekeket, valamint az egri utánpótlásban dolgozó edzőket sújtaná.
Az Eger Labdarúgó Sport Kft. tartja fenn az Eger SE csapatát, és biztosítja a versenyeztetést nem csak az NBIII Keleti csoportjában és a megyei I. osztályban (felnőtt szinten), hanem hozzá tartozik a teljes utánpótlás is. Ez jelenleg mintegy 300 gyermeket jelent. A Kft. tulajdonát képezi a XXI. századi igényeket maximálisan kielégítő edzőközpont is, ahol a gyermekek valóban modern körülmények között készülhetnek, miközben a szülők is kulturált körülmények között nézhetik csemetéik fejlődését. A szakítás után félő, hogy visszatér a már jól ismert konténeres korszak.
A másik rendkívül fontos kérdés: mi történik majd az Eger SE B tehetségközponti státuszával?
Ez a státusz azt biztosítja, hogy az Eger SE-ben főállású szakmai vezető – az Erdélyből visszatérő, sokszoros magyar válogatott, magyar bajnok Csuhay József - mellett főállású edzők, valamint főállású vezetők dolgozzanak. Információink szerint az egri utánpótlásban erre eddig soha nem volt példa: 2021 augusztus végéig az edzők munka után, kimerülten, ingerülten érkeztek meg, edzéstervek nem voltak, egy edző sokszor 3-4 csapattal foglalkozott egyszerre (egy-egy csapatnál akár 20-30 fős kerettel), más szakember pedig egyszerűen nem volt a csapatok mellett. Ehhez képest jelenleg az Eger SE főállású szakmai igazgatóval, valamint 8 főállású edzővel is rendelkezik, akiknek csak és kizárólag a gyermekek fejlődésére kell koncentrálni. Őket egészíti ki többek között segédedző, masszőr, gyógytornász, humánkineziológus. A munka hátterét szintén főállású irodai alkalmazottak teremtik meg. Mindenki a munkára, a gyermekekre koncentrálhatna, ha az Eger SE-t a polgármester nem próbálná kivéreztetni. Ha ez megtörténik, akkor a tehetségközponti státusz elveszik, az edzők elveszítik a munkájukat, a gyermekek pedig a fejlődés lehetőségét.
És hogy mi húzódhat meg a háttérben, miért támadt rá a városvezető a DVTK-ra?
Több forrásunk is megerősítette, hogy az okot nem Miskolcon, hanem Egerben kell keresni. Feltételezhetően az eddigi operatív vezető, Harmati Péter pénzember húzódik meg a háttérben. Harmati a polgármester szerint megmentőként érkezett az egri futballba - a TAO-korszak kellős közepén. Tevékenysége számos eredményben mérhető. Amellett, hogy a csapat valóban eljutott az NB III. középmezőnyéig (az utóbbi 6 szezon alatt több edzőt elfogyasztva), vannak érdekes mozzanatok is: ilyen például az, hogy az Eger SE költségvetéséből épült műfüves pálya Noszvajon (talán csak a véletlen műve, hogy Harmati Péter szállodája pont Noszvajon található), de az Eger SE pénzéből, Harmati Péter felügyeletével került felújításra az a nagy füves terület is a Felsővárosi Sporttelepen, amely 3 év után gyakorlatilag használhatatlan, balesetveszélyes állapotban van. Az Eger SE operatív vezetőjeként dolgozó Harmati Péter elköszönése után, 3 hét alatt meggyőzte arról a polgármestert, hogy a korábban hivatalosan is az Eger SE-nek, és az ott futballozó 300 gyermeknek ítélt önkormányzati támogatást mégis inkább az Egri Sportcentrumnak adja. Ezt a tényt, miszerint inkább a Sportcentrumhoz kerül a városi támogatás maga a polgármester is elismeri egy tv adásban. Ahhoz az Egri Sportcentrumhoz, melynek elnöke Harmati Péter és 0, azaz nulla darab utánpótláskorú játékosa van, felnőtt szinten pedig a Heves megyei III. osztályban szerepelnek. Vajon mi indokolja az 53 millió Ft-os önkormányzati támogatást? Mire lesz elköltve így ez az 53 millió forint?
És hogy mi lehet a közeli jövő?
Nyilvánvalónak tűnik, hogy Mirkóczki Ádám nem fog visszakozni, és hajlandó az egész egri futballt romba dönteni tanácsadója, Harmati Péter kedvéért. Ennek eredményeként – ha máskor nem, majd jövő nyáron - az Eger SE felnőtt szinten újfent a megyei III. osztályból kezdheti majd meg a menetelést, a gyerekek pedig a modern edzőkomplexum helyett konténerekben fognak öltözni, főállású edzők, gyógytornászok és más szakemberek helyett pedig fáradt és kiégett edzők fognak foglalkozni velük, a tehetségközponti státuszt pedig felváltja majd a korábban ismert hangulat. Azt már csak mi gondoljuk, hogyha emiatt a helyzet miatt majd a tehetséges gyerekek és szüleik a DVTK-t, MTK-t, Honvédot fogják választani, akkor az már önmagában lesújtó, azonban ha emiatt a labdarúgás örökre elveszíti ezeket a gyerekeket az már tragédia.
