Nőnek az adóbevételek, de azért csinos adósság is van.

A kiemelkedő arányú fejlesztési forrásoknak köszönhetően 40,7 milliárd forintot megközelítő bevételi és kiadási főösszeggel fogadta el a közgyűlés csütörtökön Eger idei költségvetését, írja beszámolójában az MTI.

Habis László polgármester tájékoztatása szerint a költségvetési főösszeg 2014 óta folyamatosan nő, az idei büdzsén belül a beruházások aránya csaknem 60 százalékos, ami példátlan Eger történetében. A tervezés során kiemelt szempont volt a pénzügyi stabilitás megőrzése - tette hozzá.

"Támaszkodhattunk arra is, hogy adóbevételeink 2013 óta folyamatosan nőnek, tavaly első alkalommal elérték az 5 milliárd forintot, és mindez úgy valósult meg, hogy közben nem emeltük azok mértékét" - fogalmazott. Hozzáfűzte: megmarad a helyi iparűzési adó címkézésének lehetősége is, ami egri különlegesség és a helyi civil szervezetek, intézmények működését segíti.

A hiánnyal idén sem kalkuláló büdzsét 13 képviselő támogatásával, öt tartózkodás mellett fogadta el a testület. A mintegy 3 milliárd forint központi támogatáson és 9,2 milliárd forint saját bevételen túl 24 milliárd forintot megközelítő forrás szerepel önkormányzati nagyberuházások finanszírozására. A működési költségekre mintegy 11 milliárd forintot különít el az ez évi költségvetés - tájékoztatott a városvezető.

Közlése szerint a rendeletben szereplő 570 millió forintos hitelfelvételi keret kezelhető, hiszen annak egyharmada még tavalyról áthúzódó tétel. Emellett az elfogadott dokumentumban jelentős fejlesztési tartalék is van. A helyhatóság 2019-ben 304 millió forintos hiteltörlesztési kiadással számol, a kamatkiadás mindössze 9 millió forint. Az önkormányzat állampapír vásárlását is tervezi, mintegy egymilliárd forintért, miközben sok fejlesztéssel is számolnak.