Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Amikor beadták a minősítéssel kapcsolatos pályázati anyagukat, kellett még valamiért izgulni, avagy – sakknyelven szólva – borítékolható volt a siker?
Abból a szempontból természetesen nem volt meglepetés a végeredmény – mondja dr. Pap József –, hogy bármely kutatóhely kizárólag abban az esetben nyújthatott be pályázatot, ha a meghatározott követelményeknek megfelelt. Minthogy mi ezeket teljesítettük, természetesen esélyesnek gondoltuk magunkat, ettől függetlenül a döntés jóleső érzéssel töltött el mindnyájunkat.
Hosszú út vezetett idáig, aminek fontos állomása volt például az egyetemi szak elindulása 2001-ben vagy – még szintén főiskolai keretek között – 2009-ben a Történelemtudományi Doktori Iskola megalapítása…
Igen, hiszen mind az egyetemi szak, mind a doktori iskola létrehozása nagy szerepet játszott abban, hogy nekikezdhettünk az oktatói csapat rendkívül tudatos fejlesztésének, amelynek eredményeként olyan fiatalok csatlakoztak az intézetünkhöz, akik a későbbiek során nagyon komoly szakmai sikereket értek el, méghozzá egymással együttműködésben. Ami már csak azért is igen lényeges, mivel az MTA által kiválónak elismert kutatóhelyek egyik ismérve, hogy azokban a jeles szakemberek – esetünkben történészek – nem egymástól elkülönülten ténykednek, hanem csapatokban, teamekben. Mégpedig olyanokban, amelyekben a húszas éveik vége felé járó, még a pályájuk kezdetén álló munkatársakat ugyanúgy találhatunk, mint negyveneseket-ötveneseket, vagy éppen olyanokat, akik már a hatvanas-hetvenes éveiket tapossák. A különféle korosztályok megléte egyáltalán nem mellékes, hiszen a kiváló kutatóhelyeknek fenntarthatóaknak is kell lenniük, ami azt jelenti, hogy az utánpótlás-nevelés terén is előrelátó tevékenység folyik, így a minőségi munka hosszabb távon is biztosított.
Mivel a történelemtudomány óriási ismeretanyag, érdekel, melyek azok a korszakok, amelyekben az EKKE Történelemtudományi Intézete különösen erős?
Azt kell mondanom, alapvetően a magyar történelem tekinthető a legnagyobb erősségünknek, és azon belül is az 1526-tól, a kora újkori magyar történelem kezdetétől a jelenkori magyar történelemig terjedő évszázadok sorolhatók ide. Nem véletlen, hogy a doktori iskolánknak ez a fő profilja, ugyanis e téren rendelkezünk a legkomolyabb erőforrásokkal.
Többször szóba került, hogy a minősítés elnyeréséhez sok követelménynek kellett megfelelni. Ezek közül melyek a legfontosabbak?
Feltétel mindenekelőtt, hogy az adott helyen dolgozzanak akadémiai minősítéssel bíró kutatók, ami ugye, azt jelenti, hogy miután valaki megszerezte a doktori fokozatát, bizonyos idő elteltét követően az MTA doktorává válhat. Nyilvánvalóan nagyon komoly előnyt jelent egy-egy intézmény számára, ha ilyen személyeket, nevezetesen a tudományok doktorait, illetve akadémiai tagokat képes felmutatni. Nekünk például két MTA-tagunk is van, jelesül Romsics Ignác és Rainer M. János. Mellettük a doktori iskolánkban találhatjuk az Akadémia külső tagját, Pál Judit erdélyi történészt, aki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója. A többiek esetében is elvárás a doktori fokozat megléte, ugyanis a kiváló kutatóhely cím odaítélésekor ez elsődleges szempont. Aztán rendkívül sokat nyom a latban a tudományos publikációs tevékenység is: részben, hogy hány idegen nyelvű publikáció születik, nem különben pedig, hogy ezekre hányszor hivatkoznak bel- és – kiváltképp – külföldön, ami mutatja egy-egy dolgozat hatását. Emellett vizsgálják a kutatócsoport meglétét és munkájának eredményességét is. Nálunk a magyar parlamentarizmus történetéhez és a XX. századi magyar társadalomtörténethez kapcsolódóan folyik olyan kutatás, amelynek a jelentősége jóval túlmutat az intézetünkön. És persze, kiemelhetem az Eszterházy nevét viselő kutatócsoportot is, amely mind a főegyházmegye, mind Eger és az egyetem szempontjából fontos munkát végez, hiszen feladatának tekinti gróf Eszterházy Károly szellemi-kulturális örökségének megóvását, az Eszterházy családdal foglalkozó tudományos munkák elkészítését, továbbá az Egri Főegyházmegye történetének kutatását. A felsoroltakon túl van még egy olyan dolog, amit a pályázatok elbírálásakor úgyszintén figyelembe vesznek, ez pedig a tudományos utánpótlás nevelése, közelebbről, hogy az érintett oktatók hány embert juttatnak el a doktori fokozat megszerzéséig.
A minősítés nagy erkölcsi siker, de jár-e valamilyen gyakorlati haszonnal is, tehát például jobb esélye van-e egy Önök által megvalósítandó projekt finanszírozásának?
Magához a címhez közvetlenül semmiféle anyagi juttatás nem kapcsolódik, ugyanakkor az MTA-nak vannak olyan – a külföldi tanulmányutakat, publikációkat segítő – pályázatai, amelyek benyújtásának előfeltétele e minősítés megléte. De a kormányzat részéről is elhangzottak olyan ígéretek, hogy egyes támogatások odaítélésekor figyelembe veszik, ha valaki birtokolja ezt az akadémiai elismerést. És hát, abban is reménykedhetünk, hogy az egyetemen belüli pénzügyi döntések során is számít a dolog.
Az 2027. június 30-ig jogosult az MTA Kiváló Kutatóhely megnevezés és az ezt tanúsító logó használatára. Feltételezem, elsődleges céljuk, hogy majdan megint nyerjenek…
Miután hazánkban ennél magasabb minősítés nem létezik, szeretnénk ezt a fél évtized letelte után ismét kivívni. Amiként azt is célul tűztük ki, hogy a nevünk a nemzetközi rangsorokban is megjelenjen. És bár ehhez nagyon jó külföldi kapcsolatok szükségesek, úgy gondolom, az MTA-tól kapott elismerés ezek kialakítását is megkönnyítheti.
További érdekes cikkek az Egri Magazin augusztus számából ITT olvashatók.
(Fotó: Vozáry Róbert)
