Buzi, hazug szar - megint nagyot gurítottak az egri ún. városvezetők
Az Eger alatt húzódó kiterjedt pincerendszerről cikkezik a Turista magazin márciusi – egyébként tematikus, elsősorban barlangokra fókuszáló – száma, amely az érseki pincerendszer mellett a rendkívül felkapott Szépasszony-völgy, valamint a lényegesen kevésbé turistás Verőszala és Felnémet pincesorait is bemutatja.
Tóth Judit cikkéhez a lap fotósa, Pálvölgyi Krisztina készített remek, szinte képeslapra illő fényképeket. Ezekből egyébként már korábban is kaphattunk némi ízelítőt, a Turista magazin ugyanis egy februári Facebook-posztjában harangozta be nemcsak a márciusi számot, hanem a földalatti Egerről szóló anyagát is.
Már javában készülnek a márciusi Turista Magazin anyagai, és a héten Egerben jártunk, hogy egy rendhagyó városi sétát...
Közzétette: Turista Magazin – 2022. február 4., péntek
A cikk rövidített változata ugyan már felkerült a Turista magazin honlapjára, a teljes szövegért viszont meg kell vennünk a friss lapszámot. Én ezt megtettem, ezért röviden tudok róla mesélni: bizonyára sokan tudják, hogy
Eger alatt kiterjedt pincerendszer húzódik, a 16. szazadban már készültek feljegyzések föld alatti járatokról, a várnak is volt pincéje, és úgy tartják, hogy ha összeadnánk az évszázadok alatt kivájt járatok hosszát, akár 150 kilométert is kaphatnánk.
Ahogy korábban az Egri Ügyek is beszámolt róla, 2016-ban jelentették be, hogy az Egri Főegyházmegye tulajdonába kerül az érseki pincerendszer, a tényleges átadás pedig 2018-ban történt meg. A tulajdonosváltást a főegyházmegye kezdeményezte azzal a céllal, hogy a történelmi pincerendszert bevonja a látogatóközpont funkcióihoz illeszkedő további fejlesztésébe. A pincerendszer teljes hossza 1,5 kilométer lehet, a járatok a bazilika és a buszpályaudvar alatt is tekeregnek. Itt most napi három alkalommal indulnak vezetett túrák.
A felnémeti pincevárhoz még egy monda is kötődik
A cikk utolsó fejezete a felnémeti templomdomb pincerendszeréről szól, amelyhez egy helyi legenda is fűződik, amit a felnémetiek egy része talán ismer is: miután Eger elesett, egy elszánt hajdúcsapat a tufába vágott pincelabirintusba vackolta be magát, innen csapott le a portyára készülő törökökre, és ugyanide húzódott vissza a támadások után. Szerencsétlen janicsárok eleinte nem is értették, mi történik az embereikkel, majd amikor rájöttek a trükkre, annyira pipák lettek, hogy betömették a pincevár bejáratait, hogy a partizántámadásokra berendezkedő hajdúk örökre a pincevár foglyai maradjanak. A teljes sztorit Lipták Gábor Sárkányfészek – Regék, mondák, történetek Észak-Magyarországból című kötetében lehet olvasni.
Noha a török betömette a pincéket, a hódoltság után, 1700 körül újból kiásták, és egy részüket még ma is használják. Ám mivel a templomdomb legtöbb pincéje magánkézben van, a pincevár járatait jelenleg nem lehet látogatni. Tudunk olyan járatról, amelyet omlásveszély miatt lezártak, de a beszakadások miatt évtizedekkel ezelött sok járatot be is kellett tömni. A pincesora miatt is nevezetes templomdombon székel egyébként a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is, amely tavaly szeptemberben több zseb- vagy fejlámpás szakvezetést is szervezett a felnémeti pincerendszerbe.
Az érseki pincerendszert Kormos Dávid, az Egri Érseki Palota Turisztikai Latogatóközpont munkatársa mutatta be a szerzőnek és fotósának, míg a felnémeti pincerendszerből a helyi egyházközség világi elnökeke, Vizi Gyula adott némi ízelítőt a lap újságírójának.
A Turista magazin egyébként előszeretettel ír ismertetőket Eger környéki desztinációkról, a közelmúltban cikkeztek például Szarvaskőről, a Bél-kőről, a Berva-völgyi Les-házról, legutóbb pedig Cserépfalu és Cserépváralja környékéről.
(Indexkép: Minden, ami Eger Facebook-oldal)
