Egerben is megemlékeztek Göncz Árpádról

Egerben, az 56-os emlékműnél Göncz Árpád államfőre emlékeztek azok, akik nem tudtak a budapesti temetési ceremóniára eljutni.
A pénteki megemlékezésen Fekete Valér - Sior mondta el saját gondolatait illetve Kácsor Zsolt írását olvasta fel Weil Zoltán.
Részlet Sior beszédéből:
"Gyakorlatilag mellőzött emberként íróként, műfordítóként tudott egy olyan kis helyet találni ebben a beteg rendszerben, amiről a gyűrűk urában is ír. Igen ír. Egy műfordító, akár tetszik, akár nem, ugyanis író is. Át kell ültetnie egy másik nyelvből egy történetet, de úgy, hogy az ne csak olvasmányos legyen, hanem elvigye, elrepítse az embert. A gyűrűk ura ilyen mű. Lehet valaki nem tudja, de Hősünk volt eme regénynek a műfordítója. Nem tudom Ő ki volt ebben a műben. Melyik hősben lelte meg magát. Talán ő a Kósza, aki nem leli helyét, hanem megy, hősként felvállalja a konfliktust. Vagy ő a kis Frodó, a makulátlan, bátor kis hobbit? Lehet minden hősben benne volt. Sokat gondolkoztam ezen. Mikor említettem embereknek, hogy az a megtiszteltetés jutott nekem, hogy ezt a beszédet elmondhatom itt, nos akkor több ember, egymástól függetlenül azzal kezdte…igen igen…beszéljek arról, hogy a mű, vajon Hősünk miatt lett ilyen pazar, s ilyen csodás, vagy a mű gyakorolt olyan hatást a fordítóra, hogy ez az egyébként is érzékeny férfi, végleg a humanizmusba lelt menedéket. Lehet ezt a helyet Völgyzugolynak nevezni. Ahol mindenki aranyos, kedves, persze teli emberi hibákkal, vagy tündéri hibákkal…, de alapvetően működik a világ. Aztán valahol megőrül valaki. Boldogtalansága, pénz és hataloméhsége pestisként terjed. Mindent magával ránt, jön mint a métely, mint a ragály. Orkok. (akik lehetnek nácik, verőlegények, buták és műveletlenek, katonai zubbonyban, vagy elegáns Gucciban vagy csak konfekcióruházatban…lehetnek bármely kor szülöttei. a gyengék. Valamilyen értelemben nagyon gyengék. ) Az orkok minden időben köztünk éltek. Jönnek. Letapossák kis nyugodt pagonyunk. ahol olyan jó hemperegni a fűben, ahol béke van…volt. Árpi bácsi sok ork lázadást látott."
Részlet Kácsor Zsolt beszédéből:
"Az ő fölbukkanása volt a rendszerváltás egyik legnagyobb meglepetése. 1990 előtt alig ismerte valaki, míg 1990 után alig akadt, aki ne szerette volna meg. Kedves egriek, ugye emlékeztek rá, hogy milyen sokszor látogatott meg minket? Egyik első és legemlékezetesebb látogatása az volt, amikor 1991-ben elkísérte az Egerbe lápogató svéd királyi párt. A svéd király elegáns, drága, tökéletesen szabott öltönyt viselt, a felesége Észak királynőjének öltözött, és meglepetésünkre egyszercsak fölbukkant mellettük Árpi bácsi kockás ingben, barna széldzsekiben, és egyetlen mosolyától eltűnt a ceremónia minden feszélyezettsége. A Líceum előtt sétáltak együtt, és akkor mi már nagyon büszkék voltunk az elnökünkre, hiszen akkor már bácsi volt, egy nemzet Árpi bácsija. Amiképpen Kossuth Lajosból a nép által rajongva szeretett Kossuth apánk lett, úgy lett Göncz Árpádból a nép által Árpi bácsi, és Magyarországon nem létezik ennél nagyobb kitüntetés.
Vígasztalódjatok, barátaim: habár Göncz Árpád meghalt, a szellemisége él, hiszen az ő örökségét csak megtagadni lehet, elherdálni nem.
Az ő öröksége ugyanis nem bankbetét.
Nem strómanok kezére játszott, nem ellopott állami föld.
Az ő öröksége nem szőlőbirtok, nem bányajövedék, nem futballstadion, és nem családi hitbizománynak tekintett pártvagyon."
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, kövessen bennünket az EGRI ÜGYEK Google Hírek oldalán!